Útmutató a külföldön tanuláshoz

Erasmus pályázás, nemzetközi kalandok és a többi

EFOTT 2017
Megjelent ebben a számban:
9. évfolyam, 1. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Szakos csoportok, évfolyamcsoport link/ek

Kedves sikeresen felvételizettek!Köszöntünk Titeket a TáTK-sok között!Első körben szeretnénk ...

Információk a felvett hallgatóknak!

Kedves újdonsült TáTK-s hallgatók!Ezúton is szeretnénk gratulálni a sikeres felvételihez! Ebben a ...

Diplomaosztó ünnepség meghívó

Tisztelettel meghívom, az Eötvös Loránd Tudományegyetem TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR 2017. július 14-én ...

Szavazzon az ELTE új arculatára!

2017-ben megújul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vizuális megjelenése. A munka kezdetén ...

EFOTT Diákkedvezmény ELTE-s diákoknak is!

Hello ELTE TáTK! Hello EFOTT!Sean Paul, Hurts, Tinie Tempah, Borgore, Halott Pénz, vízpart, lángos ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

5. Dunai Regatta

Képek száma: 32

2017. május 6.

24. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál

Képek száma: 20

2017. május 19.

LEN 2017

Képek száma: 33

További fotóalbumok
HÖKéletes
Utoljára frissítve: 2016. március 01. 11:42, kedd
2016. január 13. 15:39, szerda

Az alábbi cikket feltétlenül olvassátok el, ha érdeklődtök az Erasmus iránt. Minden fontos felmerülő kérdésetekre választ kaphattok első kézből Szabó Milántól, a Külügyi Bizottság elnökétől. Figyelem! A cikk mellékhatása: azonnali kiutazás utáni vágy!

Előszó! Mi az az Erasmus?

Annyi mindenről szeretnék neked mesélni! De mielőtt tovább szaladsz a szemeddel, van egy nagyon fontos dolog, amit meg kell beszélnünk. Kőbe kell vésnünk, hogy mi az az Erasmus ösztöndíj. Mivel az egész cikk erre épül, egyszerűen tudnod kell a már látszólag unalomig ismételt száraz szöveget.

Az Erasmus ösztöndíj:

  • Az Európai Unió által finanszírozott, minden hallgató számára elérhető nemzetközi ösztöndíj.
  • Az ösztöndíj minden hallgató számára elérhető: nem számít, hogy államilag támogatott vagy önköltséges képzésre jársz.
  • Eltölthetsz egy szemesztert (öt hónapot) egy európai partneregyetemen, vagy akár többet is, de öt hónapon túl már nem kaphatsz pénzbeli ösztöndíjat.
  • A partneregyetemen ugyanúgy tanulsz, mint a többiek, és ugyanolyan jogok illetnek meg, mint a többi hallgatót. Ugyanúgy vizsgáznod is kell, mintha itthon tanulnál.
  • Célországtól függően kapsz ösztöndíjat, és emellé kiegészítő támogatásokat is megigényelhetsz.
  • Tanulmányi célú mobilitás mellett pályázhatsz szakmai gyakorlatra is, hasonló feltételekkel.

Ez így a leegyszerűsített leírása az Erasmusnak. Sok kérdésed van? Teljesen oké. Mindennel foglalkozni fogunk.

Menni vagy nem menni?

Még valamikor 2013 késő téli hónapjaiban viaskodott bennem egy ötlet két oldala. Már nem emlékszem honnan jött, csak jött, és valahogy magától értetődőnek tűnt, hogy erről gondolkodnom kell. Pályázni szerettem volna Erasmusra.

Az Erasmus mindenhol szembejött, mindenhol hirdették. Furcsa volt, mert megfoghatatlannak tűnt, és valahogy nem is értettem a logikát mögötte. Mégis, megkerülhetetlenül vonzott a gondolat: az Erasmusszal legalább egy félévet tudnék külföldön tanulni, amihez kapnék pénzügyi támogatást is. Amennyire izgalmas volt eljátszani egy sikeres pályázat gondolatával, annyi kérdés tört fel belőlem. És éppen ezért bizonytalan is voltam. Akkor még nem sejtettem, hogy nyolc hónappal később ki fogok költözni Brno városába, Csehországba egy Erasmus ösztöndíjjal a zsebemben.

Ha tudtam volna, hogy ténylegesen mit veszíthetek azzal, ha nem pályázom Erasmus ösztöndíjra, akkor gyorsabban döntöttem volna mellette. Az ilyen élmények valódi erejét azonban átadni egyszerű promóciókkal szinte lehetetlen.

Minden egyes pályázatot kérdésekkel kell kezdenünk. Nekünk a TáTK HÖK Külügyi Bizottságában az a feladatunk, hogy ezekre a kérdésekre választ adjunk. Ez a cikk is erről szól: igyekszem választ adni a kérdéseidre. Kezdjünk is neki, van miről beszélgetnünk.

Az Erasmus pályázat anatómiája: fontos kérdések és válaszok

Senki sem születik profi pályázatírónak. Sőt, ha nem teljesen érted a pályázat fogalmát, az is teljesen rendben van. Ezt az utat mindenkinek végig kell járnia. Először is induljunk ki abból a lecsupaszított tényből, hogy szeretnél külföldön tanulni, hiszen izgalmas lehetőség, csupa olyan dolgot tanulhatsz, amit esetleg itthon nem tudsz, számtalan nemzetközi barátságra tehetsz szert és még az önéletrajzodban is fantasztikusan mutat. Egyelőre az aggályaidat ne is hozd fel, csak ezt az egyet döntsd el. Induljunk ki ebből. Szerintem rossz hozzáállás, amikor azért nem szeretnél külföldön tanulni, mert a felmerülő problémákból indulsz ki. Fordítsd meg a folyamatot!

Ha tehát eldöntötted, hogy ezt szeretnéd, akkor itt az idő egyesével beazonosítani a felmerülő problémákat és megoldást találni rájuk.

Hogyan kaphatom meg az ösztöndíjat? Milyen pályázatot kell leadnom? Mi a logika az egészben? Meg egyáltalán olyan zavaros az egész, nem is értem, hogyan kell pályázni.

Az Erasmus pályázat egy feltételhez kötött támogatás, de felfoghatod egyfajta egyezségként is. Ha szeretnél külföldön tanulni, akkor kaphatsz hozzá pénzbeli támogatást, cserébe teljesítened kell egy minimum kreditszámot (kinti krediteket nézve) a külföldi egyetemen. Ahhoz, hogy megkapd ezt az ösztöndíjat, be kell tudnod bizonyítani, hogy van egy terved, amit véghez akarsz vinni. Ez utóbbi maga a leadandó pályázat, ami több dokumentumból is áll. Ez nem csupán egyetemenként, akár karonként is eltérhet. Éppen ezért ennek majd egy külön fejezetet szentelek később. A kiírásra kerülő pályázatban rengeteg útmutatást fogsz találni. Ha így sem egészen érthető, bátran keress fel minket, a TáTK HÖK Külügyi Bizottságot!

Ha külföldön fogok tanulni, akkor azt idegen nyelven kell majd. Menni fog?

Kikerülhetetlen a nyelvtudás. A leadandó pályázatnál be kell tudnod mutatni a Kari Külügyi Bizottságnak (ők azok, akik bírálnak), hogy nyelvileg is megállod a helyed. Fontos, hogy legyél őszinte magaddal, mert a kint használt idegen nyelven fog zajlani az életed. Kell az aktív nyelvtudás. Nem kell tökéletesnek lennie, de tudnod kell használni azt a nyelvet, amin tanulni fogsz. Ez elrettentően hangzik? Ugyan, ne legyél túl szigorú magaddal. Egyszerűen csak gondold át. Ha bizonytalan vagy, akkor – igen, tényleg csak ismételni tudom magam - bármikor fordulhatsz hozzánk a TáTK HÖK Külügyi Bizottságához, és segítünk felmérni a nyelvtudásodat.

Ki fogom tudni fizetni ezt az egészet egyáltalán?

Célországtól függően kapsz ösztöndíjat. Az célországokat három csoportra osztották központilag a megélhetési költségektől függően. Emellett több megigényelhető kiegészítő támogatás is van, ezek részleteiről majd az Erasmus pályázási időszakban érdeklődhetsz. Addig is említés szintjén érdemes tudnod, hogy kaphatsz kiegészítő támogatást a Tempus Közalapítványtól és az EHÖK-től is! A 2015 őszi pótpályázóknak pedig egy TáTK kari kiegészítő szociális Erasmus támogatás is elérhető volt, de ez még korántsem biztos, hogy mindig elérhető lesz. Dolgozunk rajta.

Jelen cikk írásakor a Tempus Közalapítvány (ami az Erasmus pénzeket kezeli) a következő ösztöndíjösszegeket állapította meg a 2016/2017-es tanévre:

Alacsonyabb megélhetőségi költségű célországok (Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia):

  • Tanulmányi célú mobilitás: 400 € / hónap
  • Szakmai gyakorlat: 500 € / hónap

Közepes megélhetési költségű célországok (Belgium, Ciprus, Csehország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Luxemburg, Németország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Törökország):

  • Tanulmányi célú mobilitás: 450 € / hónap
  • Szakmai gyakorlat: 550 € / hónap

Magas megélhetési költségű célországok (Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Liechtenstein, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Svédország):

  • Tanulmányi célú mobilitás: 500 € / hónap
  • Szakmai gyakorlat: 600 € / hónap

Mi a helyzet az itthoni tanulmányaimmal? Csúszni fogok az Erasmus miatt?

Ez egy összetett kérdés, amire a válasz leginkább rajtad múlik. Egy fontos aranyszabály, hogy amíg Erasmuson vagy, addig az itthoni egyetemi féléved aktív. Nem kötelező felvenned tárgyakat, mert ilyenkor az Erasmus státusz miatt más szabályok vonatkoznak rád (részletekről érdeklődj a Tanulmányi Hivatalnál). Ha nem veszel fel semmilyen órát, vagy csak párat, akkor lehet, hogy csúszol, mert ezeket valamikor el kell végezned később. Ha Erasmusod ideje alatt veszel fel órákat, akkor az előadások esetén nincs túl sok tennivalód, hiszen azokon a jelenlét nem kötelező. Miután visszajöttél az Erasmusról, vizsgázhatsz ugyanúgy. Ha felveszel olyan órát, amire kötelező bejárni, az oktatóval kell egyeztetned, mert nem garantált, hogy engedi teljesíteni az órát az Erasmus alatt. Összességében tehát a külföldi és itthon felvett tárgyaidból ugyanúgy kell vizsgáznod. Ez macerásnak tűnhet, de teljesen megoldható, rajtad múlik.

Tartok attól, hogy kint egyedül lennék. A beilleszkedés nehéznek tűnik, pláne az önállóság, nem is beszélve olyan problémákról, mint a lakhatás megoldása és egyéb felmerülő költözési gondok.

Nem vagy egyedül. Gondolj bele, hogy a kiutazók közül mindenki ugyanabban a helyzetben van. Új világ, új lehetőségek. Ez az egyik varázsa az Erasmusnak. Mindig lesz mit felfedezni. Sok egyetemi hallgató az Erasmuson találkozik a teljes önállósággal először, de ez nem szabad, hogy megijesszen. A lényeg, hogy nem vagy magadra utalva. Közel minden Erasmus kapcsolatokat ápoló egyetemen van ESN szervezet, ami az Erasmus Student Network rövidítése. Ők szervezik a mentorrendszert, akik a beérkező hallgatókkal foglalkoznak. A mentorok segítenek a boldogulásban, kezdve az első lépésektől az utolsó napokig. Az ESN szervezetek további feladata a programok szervezése és az Erasmus hallgatók összetartása. Szóval ne aggódj, mindig lesz, aki foglalkozik veled!

Erasmus pályázás a gyakorlatban? Így bírálunk a Társadalomtudományi Karon

Most pedig beszélnünk kell a száraz információkról. Vagy ha úgy fogod fel, mint én: a kulcsokról a pályázat elnyeréséhez!

Egy tanévben kétszer van pályázási időszak. A rendes pályázási időszak tél végére esik és belecsúszik a márciusba. Referenciaképpen: az előző tanévben a leadási határidő március 11. volt. Az ekkor leadott pályázatokkal a következő tanév tavaszi vagy őszi félévére tudsz kiutazni. Ha nem töltünk fel minden Erasmus helyet (általában ez a helyzet), kora ősszel pótpályázást írunk ki, ekkor az adott tanév tavaszi félévében utazhatsz ki. Például akik most 2015 őszén pótpályáztak, azok 2016 tavaszán utaznak ki. Ha szakmai gyakorlatra mennél ki, akkor viszont bármikor pályázhatsz.

Tanulmányi kiutazás esetén egy előre megadott listából választhatod ki, hogy hova szeretnél utazni, mivel ezeket a kapcsolatokat a tanszékek közötti mobilitási szerződések teszik lehetővé. Egy pályázási alkalomnál maximum három egyetemet jelölhetsz. Szakmai gyakorlat esetén ilyen megkötés nincsen, a kapcsolat felkutatása, majd a szakmai gyakorlati fogadólevél beszerzése már a te feladatod.

A pályázat keretében leadandó dokumentumok listája a pályázat meghirdetésekor kerül kiírásra, abban minden pontosan le lesz írva. Addig viszont ismerkedj meg a pályázati pontrendszerünkkel. Ez más a tanulmányi kiutazásnál és más a szakmai gyakorlatnál. Egy tanulmányi kiutazásnál a maximum elérhető pont 90, míg a szakmai gyakorlatnál 75. A tanulmányi kiutazás esetén az alábbiak érnek pontot:

Az utolsó két félév tanulmányi átlaga (ha elsőéves vagy, akkor csak az első félév):

  • 3,50 – 4,00: 5 pont
  • 4,01 – 4,25: 10 pont
  • 4,26 – 4,50: 15 pont
  • 4,51 – 4,75: 20 pont
  • 4,76 – 5,00: 25 pont

Nyelvtudás – maximum 25 pont:

  • Nyelvvizsga a tanulmányok nyelvéből: középfok 15 pont, felsőfok 20 pont
  • Nyelvvizsga a célország nyelvéből, ha az eltér a tanulmányok nyelvétől: 5 pont, nyelvvizsga szintjétől függetlenül
  • Nyelvvizsga hiányában, de a tanulmányok nyelvén megírt tanulmányi terv: maximum 20 pont
  • Nyelvvizsga hiányában az Erasmus nyelvén folytatott tanulmányok (pl.: érettségi vagy egyéb felsőfokú végzettség): 20 pont
  • Tanulmányi terv: maximum 25 pont
  • Ebben győzöd meg a bíráló bizottságot, hogy van egy terved. Ebben kell a nagy kirakósnak összeállnia. Ha szeretnéd a lehető legjobb tanulmányi tervet összerakni, keress meg minket e-mailen vagy személyesen. Segítünk összerakni egy tökéletes tervet.

ESN ELTE mentori tevékenység (opcionális): maximum 5 pont

Szakmai tevékenység, (opcionális) maximum 5 pont

  • OTDK, publikációk, szakmai gyakorlat, demonstrátori munka, szakkollégiumi részvétel és bármi, ami ide illeszkedhet és tudod igazolni.

Közéleti tevékenység, (opcionális) maximum 5 pont

  • önkéntes munka, civil tevékenység, tankörök megtartása és bármi, ami ide illeszkedhet és tudod igazolni.

A pontrendszer azért fontos, mert ezzel tudjuk leírhatóvá tenni a pályázatok értékelését, illetve, ha azonos helyre két vagy több hallgató pályázik, akkor a magasabb pontszámú nyeri el azt a helyet.

Mindezek mellett a szakmai gyakorlati pályázat pontozása közel teljesen megegyezik a tanulmányi kiutazáséval azzal a kivétellel, hogy annál nem ér pontot az ESN mentori, közéleti és szakmai tevékenység, illetve a tanulmányi tervet munkatervnek hívjuk. A szakmai gyakorlat esetében nagyobb a hangsúly az említett munkaterven, de ugyanúgy ennek megírásában is tud neked segíteni a TáTK HÖK Külügyi Bizottsága.

Zárszó: merre tovább?

Ebben a cikkben igyekeztem minden fontosabb kérdéskörre kitérni és a leggyakrabban felmerülő aggodalmakra választ adni. Ha úgy érzed, hogy van még bőven mit kérdezned, ne fogd vissza magad. Bármilyen pontján is járj az Erasmus pályázati folyamatnak, mindig lesz ember, akinek a feladata többek között az, hogy segítsen neked.

Vannak kérdések, melyek megválaszolására itt nem jutott hely. Például a pályázat elnyerését követő időszak leírására. Ekkor már a kari nemzetközi koordinátorunk, Császár Ivett segít téged tovább, aki minden a programmal kapcsolatos információról értesít. Ezt követően maga a kiutazás következik, és így egy életre szóló kaland.

Ha bármi kérdésed lenne az Erasmus programmal kapcsolatban, írj a vagy a email címre. Bármikor szívesen segítek és mesélek a pályázatról, akár személyesen, akár e-mailen keresztül. A lényeg, hogy meg kell tenned az első lépést.