TDK-sokkal beszélgettünk

Az orvosmigráció alakulása 2009 és 2013 között

DOLGOZZ AZ EFOTT-ON!
Megjelent ebben a számban:
9. évfolyam, 1. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Kiállásunk a Közép-európai Egyetem (CEU) és a tudomány függetlensége mellett.

Mi, az ELTE Társadalomtudományi Kar hallgatói önkormányzata, ezúton fejezzük ki szolidaritásunkat a ...

[KOLLÉGIUMI JELENTKEZÉS]

Kedves hallgatók!Az ELTE Kollégiumi Szolgáltató Központ megújult felvételi szabályzattal felsőéves ...

ELTE TáTK HÖK Meghirdetett Tisztségek 2016/17/2

Az ELTE TáTK HÖK pályázatot hirdet a következő tisztségek betöltésére:-Gazdasági ...

ELTE TáTK HÖK Meghirdetett Tisztségek 2016/17/2

Az ELTE TáTK HÖK pályázatot hirdet a következő tisztségek betöltésére:- Kommunikációs Bizottság ...

ELTE TáTK HÖK Választások - Jelöltek 2017. március 26.

ELTE TáTK HÖK Választások – Jelöltek2017. március 26.Hallgatói Önkormányzat elnökjelöltje – ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

Alakuló Küldöttgyűlés

Képek száma: 44

2017. április 27.

Szociális Munka Világnapja 2017

Képek száma: 119

2017. március 24.

III. Emberi Jogi Konferencia

Képek száma: 15

2016. december 7.

További fotóalbumok
EFOTT 2016
Teritéken a tudomány
Utoljára frissítve: 2016. március 01. 12:01, kedd
2016. január 26. 14:36, kedd

Sorozatunk januári részében Katona Eszterrel beszélgettem, aki dolgozatával a 2015-ös OTDK-n a 3. helyezést érte el. Témája ma is ugyanolyan aktuális, ha nem aktuálisabb, mint a vizsgált időintervallumban. Dolgozatáról és a kutatása közben felmerülő nehézségekről is kérdeztem, valamint azt is elmondta, szerinte miért érdemes TDK-n részt venni.

Pásztor Ágnes: Milyen szakon végeztél és jelenleg mit tanulsz?

Katona Eszter: Katona Eszter vagyok, tavaly végeztem társadalmi tanulmányok alapszakon, jelenleg pedig az ELTE-n tanulok survey statisztika mesterképzésen. Emellett az Angelusz Róbert Szakkollégium tagja vagyok két éve.

PÁ: A munkád köthető a tanulmányaidhoz?

KE: Igen, a Clementine Consultingnál vagyok szöveganalitikai gyakornok.

PÁ: Mesélnél röviden a TDK-dolgozatodról?

KE: Mivel kétszakos voltam, szerettem volna időben elkészíteni a szakdolgozatomat, mert tudtam, hogy egyszerre kettőt írni elég nehéz lenne. Arra gondoltam, hogy először jó lenne, ha írnék egy TDK-t, amit utána kiegészítenék szakdolgozattá. Megkerestem Simon Dávidot, akit konzulensemnek szerettem volna felkérni, tudtam, hogy egészségügyi témát szeretnék, azt viszont nem, hogy pontosan mit. Meglepetésemre azt mondta, hogy meg szeretett volna keresni egy kutatásban való részvételi lehetőség kapcsán. Ez az OTKA kutatás épp az orvosmigrációval foglalkozott, így nagyon megörültem, hogy találkozott a téma és az elképzelésem egymással. Ezt követően elkezdtem olvasni a témával kapcsolatban, összeszedtem néhány érdekességet, végül megkaptam az adatbázist, amit az Egészségügyi Engedélyezés és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adott nekünk. A célunk az volt, hogy jobban megismerjük az EEKH adatait, így egy általános képet kapjunk az orvosmigráció helyzetéről. Mivel a médiában is az EEKH adataira hivatkoznak, amikor az orvosmigrációról írnak, kézenfekvő volt az internetes hírportálokat is vizsgálni.

PÁ: Akkor itt tulajdonképpen két módszerről is beszélhetünk? Volt egy survey része a kutatásnak és egy tartalomelemzés része is?

KE: Az EEKH egy közigazgatási intézet, ami hivatalosan gyűjti az orvosokat, akik hatósági bizonyítványt igényelnek, ami azért fontos, mert ez a feltétele annak, hogy külföldön, a szakterületükön munkát vállalhassanak. Hatósági bizonyítvány nélkül nem vállalhatnak munkát az egészségügyben.

Így tehát, visszatérve a kérdésre ez nem egy konkrét survey alapú elemzés volt, mint egy kérdőíves kutatás, egy ESS vagy egy TÁRKI-s adatbázis elemzése. Az EEKH-tól kapott adatbázis egy hatósági adatbázis, ezért másmilyen is volt, mint amilyeneket addig a BA-n megszoktam, illetve amivel már találkoztam korábban. Eredetileg sokkal jobban örültem volna egy klasszikus adatbázisnak, ahol foglalkozhattam volna akár oksági kapcsolatok feltárásával is, de egyáltalán nem bántam meg. Így is megpróbáltam behozni az összefüggések vizsgálatát, különböző adatbázisokkal hasonlítottam össze az enyémet.

A tartalomelemzés csak később jutott eszembe, hogy tulajdonképpen azt is megnézhetném, a téma kapcsán mi jelenik meg a médiában. Ennek legfőbb oka, hogy nem volt egyszerű feladat elemezni az EEKH adatait. Sok átfedés volt benne, és nagyon nehezen tudtunk a hivataltól információt szerezni arra vonatkozóan, hogy mit is jelentenek pontosan az adatok. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy érdekes lehet megfigyelni, hogy a médiában mit írnak a témáról. Végül is mondhatjuk tartalomelemzésnek vagy médiaelemzésnek ezt a módszert, amivel kiegészítettem a dolgozatomat.

Katona Eszter

PÁ: Ezen kívül ütköztél vagy ütköztetek más nehézségbe a kutatás során?

KE: Talán még azt lehetne kiemelni, hogy nagyon kevés adat elérhető az egészségügyről. Nagyon nehéz olyan adatokat szerezni, amelyek pontosak, amik olyan releváns információt tartalmaznak, amiből bármilyen eredményt ki lehet hozni.

PÁ: Voltak-e előzetes hipotéziseid, és ha igen, mik voltak azok?

KE: A dolgozatomban vizsgáltam, hogy az orvosok, akik hatósági bizonyítványt igényelnek az általánosan vonzónak gondolt országokat választják-e. Itt persze azt is vizsgálni kellett, hogy mitől is válik vonzóvá egy ország. Ezzel kapcsolatban természetesen voltak hipotéziseim, hogy mely országokat preferálják.

PÁ: És melyek ezek az országok?

KE: Az Egyesült Királyság, Németország és Svédország. Ezeken kívül Ausztria is nagyon népszerű, de erre inkább az ingázás jellemző. Ami még érdekes, hogy az Egyesült Arab Emirátusok szerepe az évek során, tehát az elemzésemben szereplő 2009 és 2013 közötti időszakban jelentősen megnövekedett.

PÁ: Volt esetleg olyan eredmény, amely érdekesebbnek bizonyult a többinél, meglepő volt?

KE: Bár ez nem konkrétan eredmény, de a már sokszor emlegetett pontatlanság talán. Az, hogy alig áll rendelkezésünkre adat, melyeket használhatnánk. Tulajdonképpen nem lehet pontosan megtudni az adatokból, hogy Magyarországról hány orvos megy el külföldre.

PÁ: Ha tehetnél javaslatot arra, hogy miként javítsák a rendszert, mi lenne az?

KE: Igazából mivel nemzetközi szinten sem egységesesek az adatbázisok, minden országban vannak problémák, nem csak itt. Ezért szerintem az lenne a legfontosabb, hogy az orvosok regisztrációja nemzetközi szinten legyen egységesítve. Talán a bejövő orvosokat kellene regisztrálni, nem csupán a kimenőket, mert őket, akik elhagyják az adott országot, sokkal nehezebb. Ha a bejövő orvosok regisztrációjára nagyobb hangsúlyt fektetne minden ország, monitorstatisztikákkal lehetne vizsgálni azt, hogy hányan érkeznek, ebből pedig lehetne látni, hogy hányan hagyják el a kibocsátó országot. Ha egy nagyobb szervezet állna az ügy mögé, és megszervezné az orvosok regisztrációját, az szerintem mindenképpen megkönnyítené a hazai és a nemzetközi összehasonlítást is.

PÁ: Szeretnél a jövőben még ezzel a témával foglalkozni?

KE: Persze, nagyon érdekesnek, rettentő fontosnak és aktuálisnak tartom. A kutatási oldalát nézve pedig azt látom, hogy van még benne bőven lehetőség.

PÁ: Mik ezek a lehetőségek?

KE: Készítettünk egy adatbázist is, valamint interjúkat, ezen felül még érdemes lenne vizsgálni az elvándorló orvosok motivációit, hogy miként gondolkodnak a témával kapcsolatban, hiszen a dolgozatom során ezt az aspektust nem volt lehetőségem vizsgálni.

PÁ: És a TDK-d során gondolkodtál azon, hogy esetleg interjúkat is belevegyél a dolgozatodba?

KE: Igen, bár az már nagyon sok lett volna. Csupán egy szűk szeletet vizsgáltam, az interjúk pedig nagyon kitolták volna a kutatás határait. Ezen felül az eredeti témáról is lehetett bőven írni.

PÁ: Mit üzennél a jövendőbeli TDK-zóknak?

KE: Azt, hogy ne féljenek leadni bármit, amit írnak, hiszen ez egy jó lehetőség arra, hogy több véleményt is megismerjenek a dolgozatukkal kapcsolatban. Sokat segített, hogy bele tudtam építeni a szakdolgozatomba a TDK-n és az OTDK-n kapott kritikákat, amik árnyalták a leadott munkámat. Ezen felül abban is segített a TDK-részvétel, hogy fejlődjek, tudjam mi az, ami jobban megy, és mi az, ami kevésbé. Összegezve szerintem ez egy nagyon jó lehetőség, mindenképpen csak ajánlani tudom, hogy minél többen kipróbálják magukat.

Címkék: eekh, egészségügy, kivándorlás, orvosmigráció

Ez a cikk a következő cikksorozat része: TDK-sokkal beszélgettünk