XIX. Nemzetközi NATO-konferencia

EFOTT 2017
Megjelent ebben a számban:
9. évfolyam, 1. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Jelentkezz az Ellenőrző Bizottság tagjának!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Ellenörző Bizottságába is lehetőség nyílik jelentkezni ...

Jelentkezz a Választási Bizottság tagjának!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Választási Bizottságába keresünk választási bizottsági tag ...

Jelentkezz gazdasági alelnöknek!

Érdekelnek a pénzügyek? Szeretnéd nagyban segíteni a Hallgatói Önkormányzat munkáját? Szeretnél ...

Jelentkezz Tudományos Refernsnek!

Érdekel a tudományok világa? Szívesen segítenéd hallgatótársaidat tanulmányi ügyekben? Itt a ...

Választási eredmények

Elnök : Parcsami Attila: 254 Igen 57 NemSzociális tanulmányok: Surján Virág: 19 dbÉrvénytelen ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

5. Dunai Regatta

Képek száma: 32

2017. május 6.

24. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál

Képek száma: 20

2017. május 19.

LEN 2017

Képek száma: 33

További fotóalbumok
Kül-Ügyes
Utoljára frissítve: 2016. március 01. 12:38, kedd
2016. január 22. 17:42, péntek

A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (HYAC) tagjaként november 29-én részt vehettem a XIX. Nemzetközi NATO-konferencián, melynek témája a védelmi és biztonsági adaptáció volt. A felszólalók részletesen beszéltek a jövőbeli tervekről és a legnagyobb kihívásokról.

Jelenleg az észak-afrikai és a közel-keleti területeken a radikalizmus növekedése, a kedvezőtlen gazdasági, politikai és demográfiai okok miatt nehezedik migrációs nyomás Európára. Ennek megoldása érdekében elsődleges feladatként kellene tekinteni a térség támogatására és stabilizálására, amit a NATO partnerségi kapcsolatokon keresztül, a partnerországok biztonsági és védelmi fejlesztéseivel érhet el – hangzott el a konferencián. Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte: Magyarország támogatja a NATO fejlesztési terveit és a balkáni együttműködést. Fontos, hogy a többi tagállam is hasonlóan növelje költségvetését, mivel jelenleg a NATO keretében az Európai Unió biztonságát az Egyesült Államok garantálja. Aránytalanul kis szerepet játszanak az EU országai a szervezeten belül az USA-val szemben. Jelenleg mindössze Észtország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Görögország és az Egyesült Államok évi NATO-költségvetése haladja meg a 2%-ot, a többi tagállam jelentős lemaradással bír, köztük Magyarország (0,9%) is. 2022-ig a cél a magyar NATO-költségvetés megduplázása - jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter, azonban figyelembe kell venni, hogy ez még mindig az állami költségvetés 2%-a alatt maradna, tehát a valós cél a 2% elérése és annak a hosszú távon való fenntartása lenne. Fontos emellett a NATO egységek fejlesztése és a katonai intézkedések összeegyeztetése is.

Forrás: nato.int

A konferencián több felszólaló is beszélt a walesi csúcson létrehozott készenléti akciótervről, aminek célja, hogy a szövetség megtartsa magas szintű reagáló képességét a gyorsan változó geopolitikai környezetben, demonstrálja a szövetségesek közti szolidaritást, valamint megfelelő biztosítékot nyújtson a keleti tagállamok számára. Az akcióterv két pillérből áll: biztosítási intézkedésekből (Assurance Measures), melyek célja a katonai jelenlét és a védelmi képességek fejlesztése rövid távon (pl.: a NATO négyről tizenhatra növelte a Baltikumban őrjáratozó vadászgépek számát), valamint az adaptációs intézkedésekből (Adaptation Measures), amelyek a szövetség hosszú távú transzformációját foglalják magukban (pl.: a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erő létrehozása). Mikola István megjegyezte: a készenléti akcióterv implementációja jól halad a NATO-ban. Szükség is van ezekre a lépésekre, hiszen 1990 óta leginkább napjainkban érezhető a biztonság hiánya: Kína még mindig veszélyeket hordoz magában, a terrorizmust az elmúlt 10 évben sem sikerült visszaszorítani, a párizsi támadás egy új típusú kihívást jelent és Oroszország egyre aktívabb katonai tevékenysége is biztonsági kockázattal jár a NATO-tagállamai számára – hangzott el a konferencián. Bizonyos keleti tagállamok a biztonság hiányát tapasztalják, ezért közösen kell erőt demonstrálnunk - jelentette ki Németh Zsolt a külügyi bizottság elnöke. A keleti kihívást a NATO már tapasztalta, és elrettentéssel tudja kezelni, de a valós probléma a déli kihívás, melyet a szövetség korábban még nem tapasztalt, és emiatt kezelni sem tud. Kérdés tehát, hogy az elrettentés doktrínája mennyire alkalmazható.

A walesi csúcs egyik eredménye az új felfogás szerinti működés, a jövőben rendszeresen lesznek jelen szárazföldi és légi csapatok a keleti szövetségeseknél. Az Egyesült Államok mellett csak Magyarország lövészszázada állomásozik hosszabb távon a Baltikumban. Emellett jelenleg 370 magyar katona teljesít szolgálatot Koszovóban, és Afganisztánban sem csökkentjük jelenlétünket.

Történelmi időket élünk, ami egyben kihívást és lehetőséget is hordoz magában, ezért fontos, hogy a következő években a szervezet tovább erősödjön. A walesi csúcson hosszú távú döntéseket nem lehetett meghozni, így a varsói csúcsnak 28 ország véleményének összekovácsolása lesz az elsődleges feladata. Ahogy Winston Churchill is mondta: „If we are together nothing is impossible. If we are divided all will fail.” (Winston Churcill’s Greatest Quotes)