A Matuzsálem-összeesküvés

Regény az időskori szerepekről és azok eltűnéséről

EFOTT 2017
Megjelent ebben a számban:
9. évfolyam, 1. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Választási kiírás

Az ELTE TÁTK HÖK Választási Bizottsága a TáTK HÖK Alapszabály 22.-23. paragrafusa alapján kiírja a ...

Jelentkezz a Választási Bizottság tagjának!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Választási Bizottságába keresünk választási bizottsági tag ...

Jelentkezz Ellenőrző bizottsági tagnak!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Ellenörző Bizottságába is lehetőség nyílik jelentkezni ...

Jelentkezz a Rendezvényes Bizottság elnöki tisztségére!

Szeretsz rendezvényeket szervezni? Részt akarsz venni mindenben? Jó a problémamegoldó ...

Jelentkezz Kollégiumi referensnek!

Kedves Hallgatók!A TáTK Hallgatói Önkormányzatának Szociális bizottságába keresünk kollégiumi ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

5. Dunai Regatta

Képek száma: 32

2017. május 6.

24. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál

Képek száma: 20

2017. május 19.

LEN 2017

Képek száma: 33

További fotóalbumok
Ajánló
Utoljára frissítve: 2016. március 01. 12:54, kedd
2016. január 06. 15:38, szerda

„Festhetjük a hajunkat,
De egyvalamit nem változtathatunk meg.
Nem menekülhetünk magunk elől, magunk elől…
Furcsa, ahogy minden hanyatlásnak indul.
Segítsetek tehát az öregeknek.”

Frank Schirrmacher (1959-2014) német újságíró, irodalomtörténész és esszéista volt. A Matuzsálem-összeesküvés című művéért 2004-ben megkapta az Arany Toll médiadíjat, és ugyanebben az évben választotta meg a Medium Magazin az év újságírójának. Schirrmacher könyvében rendkívül élesen fogalmaz, ezért rengeteg vitát váltott ki. Igen érdekes olvasmány, ami azon túl, hogy irreálisan sokszor idézi a Gyűrűk urát és a Hobbitot – méghozzá párhuzamba állítva a könyv tartalmával – bemutatja az öregedéssel kapcsolatos kérdéseket, tabukat, vitákat, nézeteket. A műben szó esik a demográfiai változásokról, az idősek munkaerőpiaci helyzetéről, nyugdíjazásáról, a nagyszülői lét eltűnéséről és az eutanáziáról, a támogató technológiai fejlesztésekről és az élet meghosszabbítására törekvő kutatásokról is.

A könyv címe a Biblia legidősebb alakját, Matuzsálemet idézi, aki 969 évet élt egészségben –ahogy ő fogalmaz erős és nemzőképes volt. Ez azért lényeges, mert a szerző az időskori szerepvesztés alapját részben a nemzőképességnek, ennek a biológiai alapfunkciónak az elvesztésében keresi. Schirrmacher Matuzsálemet állítja példaként a mai idősödő generáció elé, mégis ezzel egyidejűleg rámutat a különbségekre is.

Miért nem látja senki, hogy idővel megöregszünk?

Ahogy korábban említettem, a könyv ír a demográfiai változásokról, arról, hogy egyre kevesebb a népességben a fiatalok száma, ellenben egyre nagyobb az időseké, valamint beszél arról is, hogy folyamatosan nő a születéskor várható élettartam – persze az egészségben eltöltött idő ettől még jelentősen eltér.

A generációk közül kiemeli a II. világháború után született baby boom generációt, akik fiatalkorukban felforgatták a világot, és akik 2010 és 2030 között fognak nyugdíjba menni. Schirrmacher azt gondolja, hogy ez a generáció idős korában is éppolyan nagy változások motorja lesz, mint korábban.

A könyv szerint meg kell különböztetnünk a társadalmi és a biológiai öregedést. Hiszen a munka világában jóval korábban, nagyjából 20 évvel előbb következik be az „időskor”. Már az 1900-as években is megjelent ez a gondolat, amikor elhangzott az akkor 56 éves William Osler elhíresült beszéde Baltimore-ban, miszerint a 60 év felettieknek vissza kellene vonulniuk a munkahelyi és politikai élettől. Általános sztereotípia, hogy már 50 év fele csökken a munkabírás. Ezzel szemben Schirrmacher megemlít egy kutatást, mely bizonyította, hogy 80 éves kor alatt az idősebbek munkaképessége nem csökken. Sokan azt gondolják, hogy az öregedéssel az ember kicserélődik, pedig ez nem igaz. „Stanley Kunitz, Pulitzer-díjas költő az öregedéssel kapcsolatos kérdések szakértője a „nyugdíj” szót „piszkos szóvá” nyilvánította.”Hiszen ma már a nyugdíj nem úgy jelenik meg, mint régen, egyfajta szociális jótettként, hanem súlyos diszkriminációs eszközként.

Ez a foglalkoztatási helyzet a médiában fokozottan van jelen. A tévében, reklámokban, filmekben nem találkozunk idősekkel – kivéve a protézisragasztók és hasonló termékek reklámjaiban. 40 év feletti embereket – főleg nőket – szinte egyáltalán nem foglalkoztatnak Hollywoodban. Nincsenek minták, példák az idősek számára. 2003-ban azonban egy kiéleződött vita alakult ki az idősek foglalkoztatásáról a médiában, ami némi változást ért el.

Összeesküvés vagy együttműködés

Korábban az idősek számára nagy jelentőséggel bírt az, hogy a nyugdíj után főállású nagyszülőkké válhattak, de ahogy Schirrmacher mondja, mi már nem leszünk a nagypapák és nagymamák nemzedéke, hiszen a rokoni kapcsolatok közül elsősorban az unoka kezd eltűnni.

A könyv felidézi Thomas Mann népszerű művét, A varázshegyet, amiben egy magánszanatóriumban lévő haldoklót „vén pazarlónak” neveznek. Ezzel vezeti fel az eutanázia kérdéskörét. Daniel Callahan, amerikai filozófus szerint a 65 éves kor előtt bekövetkezett halál idő előtti, de 65 év épp elég a teljes élethez. Wolfgang Schivelbusch, kultúrtörténész azt a jelen cikkben nem minősített kérdést tette fel, hogy nem kellene-e halálra kötelezni az időseket, ahogy egykor ezt a háborúba készülő katonákkal tettük.Ezek a gondolatok megjelentek a kutatások területén is, vizsgálták az eutanázia költséghatékonyságát, melynek végeztével azt a konzekvenciát vonták le, miszerint amennyiben leállítanák az intenzív osztály gépeit, két napon belül a teljes egészségügyi rendszer pénzügyi gondjai megoldódnának.

Shirrmacher fontosnak tartja a pozitív önkép megtartását időskorban, mind a külső, mind pedig a belső tulajdonságok kapcsán. Napjainkban a külső fiatalításának igen nagy a propagandája, ennek ellenére sokan megmosolyogják azokat, akik fiatalabbnak próbálnak tűnni a koruknál. Nem szabad engedni, hogy ez így legyen, mert egy ohiói longitudinális kutatás kimutatta, hogy azok, akik pozitív önképpel rendelkeznek, és az öregedésről is pozitív képet alakítanak ki hét és fél évvel élnek tovább.Meg kell változtatnunk a jelenlegi társadalmi gondolkodást az öregedésről, hiszen jelentősen meghosszabbodott az időskor, és ez a tendencia folytatódni fog. Régebben az öregedés lassításával kapcsolatos kutatások fantazmagóriáknak tűntek, ma azonban már gombamód szaporodnak. Muslicák és giliszták esetében már sikerült megnövelni az élettartamot. Sőt, egyes elméletek szerint bizonyos kor után csökken a betegségek száma.

A könyv szerint tehát a feladatunk az, hogy forradalmat indítsunk, megreformáljuk az öregkorról kialakított nézeteket, és megmutassuk a jövő nemzedékének az „öregség hatalmát”, mert „azzal, hogy mi, a jövő többsége, újra átgondoljuk öregedésünket, megváltoztathatjuk az egész társadalom öregedéséről kialakított képét.”

A cikkhez kapcsolódik...

A bevezetőről: Részlet a Pulp együttes Help the Aged c. dalából, megj.: 1998.

Felhasznált irodalom:

  • Frank Schirrmacher: A Matuzsálem-összeesküvés. Scolar Kiadó, 2007