Hölgyválasz

avagy a Nemzetközi Nőnap rövid története

EFOTT 2017
Megjelent ebben a számban:
8. évfolyam, 7. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Jelentkezz az Ellenőrző Bizottság tagjának!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Ellenörző Bizottságába is lehetőség nyílik jelentkezni ...

Jelentkezz a Választási Bizottság tagjának!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Választási Bizottságába keresünk választási bizottsági tag ...

Jelentkezz gazdasági alelnöknek!

Érdekelnek a pénzügyek? Szeretnéd nagyban segíteni a Hallgatói Önkormányzat munkáját? Szeretnél ...

Jelentkezz Tudományos Refernsnek!

Érdekel a tudományok világa? Szívesen segítenéd hallgatótársaidat tanulmányi ügyekben? Itt a ...

Választási eredmények

Elnök : Parcsami Attila: 254 Igen 57 NemSzociális tanulmányok: Surján Virág: 19 dbÉrvénytelen ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

5. Dunai Regatta

Képek száma: 32

2017. május 6.

24. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál

Képek száma: 20

2017. május 19.

LEN 2017

Képek száma: 33

További fotóalbumok
Interkultúra
Utoljára frissítve: 2016. május 04. 18:01, szerda
2016. március 16. 18:48, szerda

Minden év március havának 8. napja különleges. Miért is? Hamarosan megtudjátok! Szeretnélek meginvitálni titeket egy rövid történelemórára. Mindegy, hogy szoknyát vagy nadrágot hordotok, rövid összefoglalóm nem okoz fájdalmat és nem indít feminista mozgalmat, csupán egy kis emlékeztető szeretne lenni, amely nem tűnik el a múlt ködében…

Társadalomtudományi tanulmányaink során számtalanszor felmerül az egyenjogúság, a gender, a férfi és a nő viszonyának kérdése. Tanulunk róla, kiállunk mellette, harcolunk érte. Így volt már ez a múlt századokban is, amikor felerősödött a harc a nők egyenjogúságáért. A 19. század közepén sokfelé indultak mozgalmak a nőket megillető jogokért. Az egyik kiemelt időpont 1857, amikor először vonultak utcára New Yorkban a nők egyenlő jogokat követelve maguknak. A huszadik század elején nagy visszhangot kiváltó mozgalmat indítottak a szüfrazsettek a nők választójogáért és olyan reformokért, mint a nők egyenlő oktatása és munkavállalási jogaik kiterjesztése. A szüfrazsettek elítélték a nők családon belüli alárendeltségét, és célul tűzték ki a nők nagyobb szerepvállalását a közéletben.Az évtizedek alatt vívott küzdelem meghozta az eredményét. A nők idővel szavazati jogot kaptak, és láthatólag sok kultúrában lassan kiegyenlítődni látszanak a különbségek.

Forrás: fatinthecity.com

Akkor hogyan is alakult ki a Nemzetközi Nőnap? Az 1900-as évek elején merült fel az ötlet, hogy az elért eredményeket megilleti egy jelképes nap, amely a jövőben is emlékezteti majd az embereket. „1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin (szocialista politikus, nőjogi harcos) javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot. A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának emlékére. Végül a nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.”

Napjainkra a nőnap kevésbé mutat politikai tartalmat, ami nem feltétlenül baj. Sokfelé megemlékeznek róla, és egy apró ajándékkal vagy egy szál virággal szoktak kedveskedni a hölgyeknek ezen a napon. Sokszor mondják, hogy: „a történelem az élet tanítómestere”. Ezért fontosnak tartom, hogy e nap története ne vesszen feledésbe, tanuljunk róla, álljunk ki mellette és harcoljunk érte, hiszen minden ember egyenlőnek született…