XV. nyári Paralimpia

Újabb magyar sikerek a nyári játékokon

EFOTT 2017
Megjelent ebben a számban:
9. évfolyam, 2. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Diplomaosztó ünnepség meghívó

Tisztelettel meghívom, az Eötvös Loránd Tudományegyetem TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR 2017. július 14-én ...

Szavazzon az ELTE új arculatára!

2017-ben megújul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vizuális megjelenése. A munka kezdetén ...

EFOTT Diákkedvezmény ELTE-s diákoknak is!

Hello ELTE TáTK! Hello EFOTT!Sean Paul, Hurts, Tinie Tempah, Borgore, Halott Pénz, vízpart, lángos ...

Oktatás Hallgatói Véleményezése

A megszokottak szerint az ELTE Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) felmérés keretében a mostani ...

Rektori Sporttámogatás, Hallgatói Kultúrális és Szakmai Pályázat

Rektori Sporttámogatás Az ELTE hallgatói ügyek rektori biztosa és a Hallgatói Önkormányzat elnöke ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

5. Dunai Regatta

Képek száma: 32

2017. május 6.

24. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál

Képek száma: 20

2017. május 19.

LEN 2017

Képek száma: 33

További fotóalbumok
Teritéken a tudomány
Utoljára frissítve: 2017. július 06. 14:08, csütörtök
2016. október 05. 16:00, szerda

Idén szeptember 7-től 18-ig tartott a XV. nyári Paralimpia, melyen 43 magyar résztvevő 12 féle
sportágban mérette meg magát. A helyszínt, az olimpiai játékokhoz hasonlóan, Rió biztosította.

A klasszikus értelemben vett olimpiai játékok mellett az immár több mint fél évszázada rendszeresen
megrendezett paralimpiai játékok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ennek ellenére még napjainkban is elmondható, hogy az olimpiai ötkarikás játékokhoz képest a paralimpia kevésbé ismert hazánkban. Én ezt a közömbösséget elszomorítónak tartom, hiszen minden megszerzett érem mögött hihetetlen kitartás és több évnyi embert próbáló küzdelem áll. Szükségesnek tartom tehát, hogy a lehető legjobban támogassuk sportolóinkat, és szurkoljunk a magyar csapat sikereiért.


Az említett igazságtalanságot és differenciált megítélést rendkívül jól illusztrálja az olimpikonok
és paralimpikonok pénzbeli díjazása között megfigyelhető hatalmas szakadék. Míg egy
olimpián példátlan eredményt elérő sportoló hazánkban egy arany-, ezüst- és bronzéremért
rendre 35, 25, illetve 20 millió forintot kap, addig a sikeres paralimpikonok „csupán” ennek a
felét: 17,5, 12,5 és 10 millió forintot.

Kitekintésképpen, itt is érvényesül az „ahány ház, annyi szokás” mondás: a Nemzetközi Olimpiai
Bizottság ugyanis nem oszt ki egységesen meghatározott anyagi javakat az eredményes sportolók
között, ellenben minden olimpikon és paralimpikon „anyaországa” saját belátása szerint
jutalmazza őket. Például, egy olimpiai győztes a legjobban Üzbegisztánban járna, ahol az állam
nem kevesebb, mint negyed milliárd forintnak megfelelő üzbég szommal jutalmazná. Egy másik
érdekesség, hogy az észt sportolóknak – pénzjutalmon felül – több évig nem kell adózniuk, vagy
például, a német olimpikonok életük végéig ingyen sörözhetnek. (Mellékesen megjegyzendő,
hogy ilyen juttatásnak számos egyetemista is örülne.)


Magyarország, már a kezdetektől fogva rendszeresen részt vesz a paralimpiai versenysorozaton.
A versenyek megrendezésére először 1960-ban, a tizenhetedik alkalommal megrendezett
újkori nyári olimpiai játékokkal együtt került sor, Rómában. Egy Antonio Maglio nevű olasz
gerincorvos (az ostiai Gerincsérültek Központjának Igazgatója) javaslatára indult el a
versenysorozat a testi fogyatékkal élők számára. Kezdetben azonban a magyar sportolók
még nem szereztek érmeket. Erre egészen az 1972-es heidelbergi Paralimpiáig kellett várnunk,
ahol Fejes András kerekesszékes kocsiversenyző kemény munkáját bronzéremre váltotta.
Innentől, a magyar paralimpikonok teljesítménye mindenképpen javuló tendenciát mutatott. A
magyar viszonylatban legsikeresebbnek tekinthető Paralimpia az 1984-es New York-i volt, ahol
sportolóink 13 aranyat, 11 ezüstöt, illetve 5 bronzot szereztek.

Az úszók közül Jeszenszky Attila és Dukai Géza fejenként három, Hoffman Judit, Dr. Tóth András
és Stettner Ferenc pedig egy-egy aranyat szereztek. A férfi 4x50 méteres úszó váltósok is felállhattak a dobogó legfelső fokára: Tory György, Stettner Ferenc, Pálinkás László és Jeszenszky Attila. Ezen felül a szárazföldi sportolóink közül Szabó Tibor, illetve Oláh József szorították maguk mögé a mezőnyt atlétikában. Ebben az évben Magyarország a tizenötödik helyen zárt a Paralimpián. Az idei magyar eredmények: 1 arany-, 8 ezüst-, illetve 9 bronzérem. Aranyérmes úszónk, Tóth Tamás, S9-es kategóriában, 100 méteres hátúszáson győzött.

https://www.rio2016.com/en/paralympics/photos

Ezüstérmet szerzett úszásban Pap Bianka és Sors Tamás, asztaliteniszben Csonka András, kerekesszékes vívásban pedig Osváth Richárd (kettőt is!). Bronzéremmel térhetett haza úszásból Pap Bianka, Tóth Tamás, Sors Tamás és Konkoly Zsófia, erőemelésből Tunkel Nándor – aki idén az első magyar érmet szerezte –, asztaliteniszből Pálos Péter, és kerekesszékes vívásból Krajnyák Zsuzsanna. Ezenfelül a női kerekesszékes párbajtőr csapat is bronzérmet szerzett: Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi és Veres Amarilla.

Ami még TáTK-s szempontból érdekesség, hogy Illés Fanni – aki a mi karunk hallgatója – 17-én,
szombaton, a 10. helyen zárt S6-os kategóriában, gyorsúszásban, úgyhogy ehhez hallgatótársaim
nevében is szeretnék gratulálni neki! Ezeket az eredményeket is beleértve az idei Paralimpián a hatodik helyet sikerült elérnie a magyar csapatnak. A fent említett riói paralimpiai magyar eredményekkel együtt már összesen 31 aranyat, 49 ezüstöt és 64 bronzérmet tudhat magának Magyarország. Remélhetőleg ez majd még bővülni fog az elkövetkező világversenyeken, például a legközelebbi, 2020-as tokiói Paralimpián.