Úton Rióba

Nehézségek és örömök a XXXI. nyári olimpiai játékokon

Megjelent ebben a számban:
8. évfolyam, 10. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás 2021. tavasz

Az ELTE TáTK HÖK Választási Bizottsága a TáTK kihirdeti a 2020/2021-es tanév tavaszi rendkívüli ...

Rendszeres Szociális Támogatás 2020/2021. tanév II. félév

Kedves Hallgatók!Ne felejtsétek el, hogy a rendszeres szociális támogatás 2020/2021 tanév II.

Könyvtárhasználat a korlátozás ideje alatt

Kedves Hallgatók!A 484/2020. (XI.10) Kormány rendelet alapján könyvtárunk 2020.11.11-től ...

Mondd el véleményed a távoktatással kapcsolatban!

Hallgatóink véleménye fontos számunkra. Segítségetekkel, most lehetőség nyílik arra, hogy az ...

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás 2020. ősz

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás2020. őszAz ELTE TáTK HÖK Választási ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

Rendkívül küldöttgyűlési ülés 2019.05.16

Képek száma: 16

2019. május 16.

2019 ALAKULÓ ÉS ZÁRÓ KÜLDÖTTGYŰLÉS

Képek száma: 47

2019. április 25.

2019 TAVASZI VEZETŐKÉPZŐ

Képek száma: 11

2019. március 22.

További fotóalbumok
Külügy
Utoljára frissítve: 2017. május 31. 14:48, szerda
2016. június 01. 15:00, szerda

Augusztusban az olimpiai láng fellobban Rio de Janeiro városában, a megnyitó ünnepség helyszínén. Az olimpiai fáklya nagyon hosszú utat tett meg, melyet Görögországban, Olümpiában gyújtottak meg a tavasz folyamán. Hasonlóképpen a brazil szervezésnek is egy igen hosszú és rögös úton kellett végigmennie, hogy megrendezésre kerülhessenek a XXXI. nyári olimpiai játékok.

Forrás: https://www.olympic.org/

Sajnálatos módon két hónappal a megnyitó előtt is vannak kétségek a szervezés kapcsán. A politikai káosz, a bűnözés és a Zika-vírus csupán néhány az akadályok közül, melyekkel szembe kell néznie a brazil olimpiának. Azonban egy ilyen múltú sporteseményt nem lehet csak úgy elhalasztani.

Szinte egy szempillantás alatt eltelt 4 hosszú év a legutóbbi, londoni olimpia óta. Most 2016-ban egészen a dél-amerikai kontinensig, Brazíliába kell utaznia a lelkes sportkedvelőknek, és természetesen a kiváló sportolóknak is, akik kiharcolták az olimpiai kvalifikációt. A világ szeme minden alkalommal a nyári játékokra figyel, ez alkalommal viszont nem csupán a gólörömök, világcsúcsok, bronz-, ezüst- és aranyérmek miatt kell izgulnunk, hanem egészen más okok miatt is.

Ha valaminek, akkor az olimpiai játékoknak igazán nagy történelmük van. Az első alkalom, amikor megrendezték i. e. 776-ban, Olümpiában volt. Ekkor még csak egy nap során mérhették össze erejüket a férfiak. Sok mítosz maradt fenn az olimpia kapcsán, amely megalapítását az istenekhez kötötték. A vallásnak fontos szerepe volt, és már akkor nagy tekintélyt szerzett az a szerencsés sportoló, aki győzelmet aratott a versenyeken, és ezzel nem csak dicsőséget ért el, hanem különböző jelképes díjakat is magáénak tudhatott. Olümpiában olajfaágból készült fejkoszorúval koronázták meg a győzteseket. Az olajág már abban az időben is a remény és a béke jelképe volt. Az ókorban békítő szereppel is bírtak a játékok, így a városállamok békés egymás mellett élését is biztosították.

Az ókori olimpiai játékok egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek, és négyévenként újra megrendezték. Ahogy a történelemben lenni szokott, itt is sok fordulat történt. Voltak időszakok, amikor betiltották a játékokat. „A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i. u. 393-ban betiltotta az addigra már több mint ezeréves tradíciót megélt játékokat. Ezután az olimpiai eszme felélesztését a reneszánsz óta többen felvetették, 1877-ben Athénban a játékok újbóli megrendezését is megkísérelték, ám az csúfos kudarcba fulladt.” Egészen 1896-ig kellett várni, hogy megrendezzék az első újkori olimpiát. Természetesen ezután is voltak viharos időszakok. „A berlini versenyek 1936-ban a náci propaganda színhelyévé váltak, 1972-ben Münchenben a terrorizmus tört be a sport világába, az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i olimpia pedig a két világhatalom és szövetségeseik bojkottjáról emlékezetes. A mozgalom a nehézségek ellenére mégis fennmaradt, s az emberiség legnagyobb közös vállalkozása lett.”

2016-ban minden szem Rio de Janeiróra figyel. A nemzetközi sajtó hónapok óta a brazil események miatt hangos. Az aggodalom egyik elsődleges oka a politikai káosz, amely eluralkodott az országban. Alig három hónappal az olimpia előtt felfüggesztették a brazil elnöknőt, Dilma Rousseffet. Mindez azért történt, mert megvádolták, hogy 2010-ben és 2014-ben is az elnökválasztó kampánya során megvesztegetések segítségével jutott pozíciójához, továbbá az ország pénzével sem bánt tiszta kézzel. A bizalmatlansági indítványt megszavazták, és átmenetileg Michel Temer korábbi alelnök vette át az ország vezetését. Rousseff persze kiáll az igaza mellett, és ellentámadásba kezdett, mivel szerinte nem demokratikus módon akarják megfosztani elnökségétől, melyről nyilatkozata szerint nem fog lemondani. Ezen eseményekbe természetesen a brazil nép is becsatlakozott, mindkét oldalon tüntetéseket szerveztek a támogatók, amelyek helyenként forró lázongásokba csaptak át, ami csak plusz veszélyforrás lehet a turistáknak a helyi szervezett bűnözés mellett. Napjainkban a nemzetközi terrorveszély is aggodalomra ad okot. A félelem tehát valós, igaz lehet a mondás, hogy„jobb félni, mint megijedni”. Brazília mindenképpen nehéz helyzetben van. Ha a politikai vezetés mélypontra jut, főleg, amikor éppen az összefogásra és támogatásra lenne szükség, nem sok jó születhet a dologból. Az olimpia megszervezése hatalmas költség, amely részleteire jelen cikk során nem fogok kitérni. A brazilok már a 2016-os ötkarikás játékok szervezésének kezdetétől fogva tiltakoztak annak Rióban való megrendezése ellen, mivel az olimpiára költött rengeteg pénzt fontosabbnak tartanák a szegények megsegítésére, az egészségügy fejlesztésére és a bűnözés felszámolására fordítani. Az olimpiát olyan országoknak kellene megrendezni, melyek stabilabb lábakon állnak. Ráadásul az is kérdéses, hogy a sok beruházás időben elkészül-e, illetve az olimpiai játékok után hogyan tudják hasznosítani az újonnan létesített építményeket.

Forrás: http://aloriodejaneiro.com

Egy másik probléma a Zika-vírus terjedése, mely egy bizonyos szúnyogfajta által terjesztett betegség. Tünetei eleinte egy komolyabb megfázáshoz hasonlítanak, ám a vírus okozta betegségnek súlyos szövődményei lehetnek. A kórokozókat a vérvizsgálat tudja kimutatni. A vírus rendkívül veszélyes a jelenlegi vagy leendő kismamákra, akik továbbadhatják a kórt születendő gyermeküknek, ezzel súlyos születési rendellenességet okozva, ami a leggyakoribb esetben kóros kisfejűség formájában jelentkezik. A szúnyogok irtása folyamatos a területen, de még így is nagy a kockázata a fertőzésnek. Nagyon sok egészségügyi szervezet harcolt azért, hogy az olimpiát egy másik országban rendezzék, így egy világméretű járványt akadályozva meg. A mai napig kérdések övezik a vírus terjedésének lehetőségét, hiszen egyesek szerint az akkori téli időszakban a szúnyogok nem okoznak majd veszélyt, és nincsen ok félelemre. Ugyanakkor egy esetleges beteg, aki hazautazik, és otthon éri szúnyogcsípés gyorsan továbbadhatja a hazai szúnyogoknak, amelyek továbbterjeszthetik a betegséget. Az orvosi szakvélemény szerint az utazást érdemes jól átgondolni, illetve felkészülni rá, és előzetes orvosi segítséget kérni. A kismamáknak egyáltalán nem javasolják a dél-amerikai utazást.

Mindezek ellenére alig két hónap, és minden bizonnyal augusztusban az olimpiai láng fel fog lobbanni a riói Maracana stadionban. A helyi és a nemzetközi hatóságok készülnek arra, hogy biztosítsák a védelmet az odaérkező sportrajongóknak. A környezeti szakemberek igyekeznek sikeresen megoldani a szúnyogok elleni küzdelmet. Az utolsó pillanatokban pedig várhatóan a brazil nemzet összefog, hogy minden elkészüljön a nyári játékokra. Remélhetőleg a kezdeti nehézségeket leküzdve a riói olimpia is büszkén fog bevonulni a történelemkönyvekbe és a sport együttes szeretete felülkerekedik a jelenlegi problémákon. Bármely országnak nagy presztízst jelenthet egy ilyen jellegű esemény, így hát Brazíliának is érdeke, hogy minden jól sikerüljön. Nem szeretném, ha csak negatív vonulata lenne cikkemnek, ezért lezárásként megemlíteném, hogy kiknek szurkolhatunk augusztusban. Természetesen kis hazánk is képviselve lesz a XXXI. nyári olimpiai játékokon, előreláthatólag körülbelül 160 magyar sportolóért izgulhatunk! Nem meglepő, ha kiemelem a nagy reménységeket, az úszóinkat, akik a májusi londoni EB-n fantasztikusan szerepeltek, de (a teljesség igénye nélkül) atlétáink, birkózóink, kajak-kenusaink, vívóink, illetve a női és férfi vízilabda válogatott csapatunk is megmérettetik az ötkarikás játékokon. A nyár végén, aki teheti, szurkoljon családi körben otthon a televízió képernyője előtt, óriás kivetítőnél baráti társasággal vagy éppen a helyszínen!

HAJRÁ MAGYAROK!