Betekintés a szitkomok világába

EFOTT 2017
Megjelent ebben a számban:
9. évfolyam, 3. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Esélyegyenlőségi referens pályázati felhívás

Kedves Hallgatók!A TáTK Hallgatói Önkormányzatának Szociális bizottságába keresünk esélyegyenlőségi ...

Kulturális és sportreferens pályázati kiírás

Szereted a sportokat? Érdekel a sportrendezvények szervezése? Precíz és pontos vagy és tudsz ...

Szakos csoportok, évfolyamcsoport link/ek

Kedves sikeresen felvételizettek!Köszöntünk Titeket a TáTK-sok között!Első körben szeretnénk ...

Információk a felvett hallgatóknak!

Kedves újdonsült TáTK-s hallgatók!Ezúton is szeretnénk gratulálni a sikeres felvételihez! Ebben a ...

Diplomaosztó ünnepség meghívó

Tisztelettel meghívom, az Eötvös Loránd Tudományegyetem TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR 2017. július 14-én ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

5. Dunai Regatta

Képek száma: 32

2017. május 6.

24. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál

Képek száma: 20

2017. május 19.

LEN 2017

Képek száma: 33

További fotóalbumok
Interkultúra
Utoljára frissítve: 2017. július 06. 14:53, csütörtök
2016. november 11. 9:00, péntek

Valószínűleg szinte mindenki látott már egy-két részt a Jóbarátokból, vagy ismeri az Így jártam anyátokkal című sorozatot - de mi is az általuk képviselt, ún. szitkom.

A helyzetkomédia vagy szituációs komédia (innen a sit-com rövidítés) a televíziós vígjátékok egyik válfaja, amelyben a szereplők és helyszínek állandóak, a komikum forrása pedig ezeknek az ismert szereplőknek és helyszíneknek szokatlan, érdekes helyzetekben való bemutatása.

Forrás: http://http://orig14.deviantart.net/

Története

A szitkom rádiós műfajként indult 1926-ban Chicagóban, a legsikeresebb szituációs komédia 1935-1959 között ment. A televíziózás hajnalán – a ’40-es években – az első adaptált műfajok között volt: sokszor rádiós sorozatokat valósítottak meg, amelyeket többkamerás módszerrel rögzítettek filmre. Az 1960-as évektől megjelentek a rajzolt komédiák is, mint a Flintstone család, vagy a Jetsons (a későbbi tudományos-fantasztikus szitkomok előfutára), és nem sokkal később a szuperhősök is erre a sorsra jutottak. Ezeknek a felvételénél – mivel a trükkök miatt nem tudták a közönség előtt felvenni – alkották meg a nevető hangsávot. Ugyanebben az évtizedben a szituációs komédiák helyszínéül főleg otthonok vagy munkahelyek szolgáltak. Az 1970-es években élte a közönség előtti többkamerás rögzítés a reneszánszát, a műsorok pedig ekkor már videoszalagra készültek. A műfaj változatossá vált, készült sorozat a szociális problémákról feminista-, valamint szüfrazsett szemszögből, és a háborúról is. Ez utóbbiban készítői utasításra nem készült nevető hangsáv.

Az 1980-as évek elején fejlődött ki a szitkom és a dráma keveréke, amelyet „dramedy”-nek hívtak, és ekkor jelent meg Bill Cosby-val az első stand-upos köré szerveződő sorozat is. Az 1990- es évek elején újjászülettek az animációs szitkomok (pl. A Simpson család, Futurama), valamint a karakterfejlődéses sorozatok is (pl.: Egy rém rendes család, Jóbarátok). Az ezredfordulón aztán létrejött a 60 perces komédia, amit egy kamerával forgattak, pl.: az Ally Mc Beal vagy a Született feleségek, emellett a félórás szituációs komédiák is divatba jöttek (pl. Irodában).

Jellemzői

A műfaj lényege adott szereplők adott környezetben való viselkedésének bemutatása, amelynek során vagy a helyszín, vagy az egyén áll a központban. Nevét a komédia fajtáitól való elté- résének köszönheti. Mivel az epizódok rövidek, több részt is le lehet adni naponta, ezért a karakterek ismertebbé válhatnak a közönség számára, a jellem- és helyzetkomikum pedig visszatérő gegeket tesz lehetővé. Mivel a műfaj miatt a szereplők statikusak és a problémáik többnyire hamar megoldódnak, a történet ritkán halad előre, és akkor is lassan. Van ezek ellenére néhány sorozat, amelyben a történet evolválódik az epizódok során, de ez mindig lassú, több epizódon, vagy akár évadon keresztül is tarthat.

A szitkomok tipikus karakterei: 1. a naiv – az események fősodrában van, de félreérti azokat, ez a humor forrása. 2. a lázadó – van sejtése arról, hogy viselkedése nem felel meg a társadalmi normáknak, konfliktusokat okoz, de meg is menti a helyzeteket. 3. a bölcs – idősebb, tanultabb vagy tapasztaltabb, megoldási lehetőséget kínál a többieknek. 4. a komikus – személyiségé- ből adódóan különösen reagál a dolgokra, abszurd humort generál. Az egyenes és humortalan ember a többi szereplő ellensúlyozásával vesz részt a műsorban, időnként ő a főszereplő. 5. a furcsa szomszéd – az a tipikus alak, aki időnként beugrik a főszereplő(k) életébe és ezzel plusz csavart, komikumot hoz az epizódba, gyakran a főszereplő szöges ellentéte. 6. a szívtipró karakter, aki a szexuális kisugárzását és viselkedését viszi a szériába. 7. az etnikai elem – a beszédstílusa és viselkedési eltérései adják a fő humorforrást.

A klasszikus helyzetkomikumokban a szereplőt számára idegen környezetbe helyezik, így a várható szenvedés a humorforrás. Máskor a központi karaktertől erősen eltérő alak megjelenése jelenti a konfliktust, amely megváltoztatja szereplőnk viselkedését. A családi helyzetek, az otthoni dinamika megjelenítése az epizódok végén valamilyen tanulság levonásával pedig szintén ugyanilyen komikusak lehetnek. Más esetekben egy történést a fiatalabb szereplő a koránál fogva máshogy lát, mint érettebb társai és így a létrejött kalamajka válik a humor forrásává, amelyet végül egy bölcs, idősebb szereplő old meg, ezáltal a fiatalabb szereplő is érettebbé válik. Megjelentek komédiasorozatok is, amelyek a paródiákhoz hasonlítottak, ám kevés sikerrel sugározták azokat. Emellett a külvárosi komédia is létrejött külön műfajként.

Ennek sajátossága, hogy a szereplők főleg afroamerikaiak és a gegeket gyakran az abszurditásig fokozzák. Az egyes epizódok történetei jobbára az egyik szereplő hazugságából, vagy más karakterek egyéb módon történő kijátszásából adódnak. Ezek többek között hibák letagadásából, megoldásából, tárgyak visszaszerzéséből, megjavításából, szituációk helyrehozási törekvéseiből állnak. Előfordulhatnak különleges epizódok is, amikor a sorozat felrúgja saját szabályait egy adott okból.

Az amerikai és brit komédiasorozatok az epizódok és évadok hosszúságának tekintetében, illetve az írógárda szempontjából egyaránt eltérnek egymástól. A két nemzet humorvilága sem azonos, hiszen az európai ország inkább a történetre, a britségre, és a sztereotípiákra koncentrál, időnként fekete humorral. Visszatérő elem egy szereplő beleragadása kényelmetlen helyzetekbe vagy kapcsolatokba.

A világ legtovább futó sorozata, a Last of the Summer Wine szintén brit, 1973-2010 között ment. Hazánkban is ismert az Only Fools and Horses (Csak a kötözött bolondok), a Fekete Vipera, valamint a Waczak szálló is. A színpadon felvett, egykamerás, nevető hangsáv nélkül készített – gyermekeknek, fiataloknak – szóló műsorok is jellemzőek manapság, amelyek a tizenévesekben gyakran felmerülő kérdésekkel foglalkoznak. Ezeket általában a Disney csatorna készíti. Hazánkban az utóbbi években a szitkomok közül az Agymenők, az Így jártam anyátokkal, az Archer (titkosügynöksorozat) és a Family Guy futott a leginkább, de folyamatosan jelennek meg újabb és újabb szériák is, így nem kell attól tartanunk, hogy hétköznap esténként unatkozni fogunk.