Mi lesz veled Afganisztán?

EFOTT 2017
Megjelent ebben a számban:
9. évfolyam, 3. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Jelentkezz gazdasági alelnöknek!

Érdekelnek a pénzügyek? Szeretnéd nagyban segíteni a Hallgatói Önkormányzat munkáját? Szeretnél ...

Jelentkezz Tudományos Refernsnek!

Érdekel a tudományok világa? Szívesen segítenéd hallgatótársaidat tanulmányi ügyekben? Itt a ...

Választási eredmények

Elnök : Parcsami Attila: 254 Igen 57 NemSzociális tanulmányok: Surján Virág: 19 dbÉrvénytelen ...

Választási kiírás

Az ELTE TÁTK HÖK Választási Bizottsága a TáTK HÖK Alapszabály 22.-23. paragrafusa alapján kiírja a ...

Jelentkezz a Választási Bizottság tagjának!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Választási Bizottságába keresünk választási bizottsági tag ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

5. Dunai Regatta

Képek száma: 32

2017. május 6.

24. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál

Képek száma: 20

2017. május 19.

LEN 2017

Képek száma: 33

További fotóalbumok
Kül-Ügyes
Utoljára frissítve: 2017. július 06. 15:16, csütörtök
2016. november 10. 13:00, csütörtök

Az elmúlt egy-másfél évben rengetegszer felbukkant a migráció jelensége a médiában. A migránsokat általában egy homogén masszaként ábrázolták, holott a bevándorlók és menekültek között vannak szírek, pakisztániak, afgánok, koszovóiak és a sort még folytathatnám.

Ezek egymástól földrajzilag és kulturálisan is rendkívül távol eső országok, egészen más motivál egy koszovóit az elvándorlásra mint egy szíriait. És akkor még nem beszéltünk arról a kérdésről sem, hogy „pakisztáni” vagy „afgán” tulajdonképpen nem is létezik, hiszen Pakisztán egy 200 millió lakosú, 60 különböző beszélt nyelvet magában foglaló, etnikailag rendkívül heterogén ország. Hasonló a helyzet Afganisztánnal is. Ez a gyönyörű földrajzi adottságokkal rendelkező ország komoly társadalmi problémákkal küzd, nem véletlen, hogy rengetegen döntenek úgy, hogy eljönnek és új életet kezdenek, például Európában. Lássuk, mi a helyzet Afganisztánban és mennyi esélye van, hogy egy virágzó országgá váljon.

Véres gyémánt a selyemúton

Afganisztán történelme elképesztően mozgalmas, rengeteg birodalom megvetette itt a lábát, háborúk sokasága zajlott a régióban. A 19. század végén, három brit-afgán háborút követően, a britek kiterjesztették uralmukat az akkoriban törzsi-dinasztikus alapokon szerveződő Afganisztánra. A britekkel kötött békeszerződés jelölte ki önkényesen a független Afganisztán határait a Durand-vonal mentén, amely a Brit-India (Pakisztán) és a független Afganisztán között lett kijelölve. A határ kettévágja a jelenleg is legnagyobb etnikai tömböt alkotó pastu népcsoport által lakott területeket.

1973-ig mondhatni nyugalom jellemezte az országot, ám ekkor a hivatalban lévő Zahir sah mostohatestvére államcsínnyel átvette a hatalmat és ezzel elkezdődött az újkori Afganisztán szétesése. 1978-ban a kommunista párt hajtott végre puccsot, ezzel az ország belekeveredett a hidegháborúba. Az amerikaiak ugyanis, félve a régió „bevörösödésétől”, titokban elkezdték felfegyverezni a kormányellenes mudzsahedeket, amire válaszul a Szovjetunió a „kölcsönös segítségnyújtás” jegyében bevonult az országba. Nem tudni pontosan, hogy hányan haltak meg a háborúban, de a szám milliós nagyságrendű, amihez még hozzájön nagyjából 5 millió ember, aki elmenekült az országból.

A Szovjetunió összeomlása idején kivonult az országból és ezzel az USA is elvesztette érdeklő- dését a régió iránt. A mudzsahedek győzedelmeskedtek, ám ez nem hozta el a várva várt békét. Afganisztán polgárháborúba sodródott, mivel egymással rivalizáló hadurak tartották kézben az ország kisebb-nagyobb területeit. A végeláthatatlan korrupció és törvénynélküliség évei voltak ezek. A káoszból a pastu gyökerű, rendkívül konzervatív és fanatikus muszlim csoport, a Tálibok emelkedtek ki győztesen. 1996-ban bevették az ország fővárosát, Kabult és nagyjából az egész országra kiterjesztették a hatalmukat.

A Tálibok bevezették a szaúdi vahabita iszlámra emlékeztető, nagyon szigorú saría törvénykezést. Betiltották többek között a filmkészítést, a televíziót és az internetet is. A férfiak számára kötelezővé tették a turbán- és szakáll viseletét, míg a nők számára a csadorét. A nőknek megtiltották még a bicikli használatát is, de tilos volt hangosan nevetniük, sőt a jog szerint még a saját erkélyükre sem volt szabad kilépniük.

Aki megszegte a törvényt, az büntetésben részesült. Nem voltak ritkák a nyilvános akasztások, kövezések. A tálibok fanatikusan üldöztek mindent, ami nem muszlim, sőt gyakran még azt is, ami muszlim volt, csak a tálibok szerint nem „eléggé”. Emlékezetes tett volt, amikor a tálibok a bálványimádat visszaszorításának jelszava alatt egyszerűen felrobbantották a világörökségnek számító bamiyani Buddha szobrokat. Fokozatosan elszigetelték az országot a világtól, aminek a kétezres évek elején szinte már csak a mák és ópium eladásból származott bevétele.

Forrás: http://vtvszeged.hu/

A tálib uralom alkonyát a 2001. szeptember 11-i események pecsételték meg, ugyanis együttműködtek az Al-Kaida-val, a terrortámadás után pedig az USA és szövetségesei megkezdték a terrorizmus elleni hadjáratukat. 2002-re a tálibok visszaszorultak az ország déli csücskébe, ahol az afgán-pakisztáni határt kihasználva maradtak életben. A szövetségesek visszaállították a jogrendet, új alkotmányt vezettek be és 2004-ben megtartották az első választásokat. A történet ezzel azonban egyáltalán nem ért véget. Afganisztán azóta is nagyon instabil ország, komoly gazdasági gondokkal küzd, az élet minden területét áthatja a korrupció, rendkívül gyér az ország infrastruktúrája, ráadásul a tálibok 2009-től új erőre kaptak és szinte napi rendszerességgel követnek el merényleteket országszerte.

Az európai álom

A legtöbb afgán számára nincs semmiféle jövőkép vagy kitörési lehetőség az országban. Afganisztán háborús sebei még nem gyógyultak be, és minden nap egy potenciális merénylettel indul. Az elmúlt években ezért egyre több afgán döntött úgy, hogy elhagyja hazáját és máshol próbál szerencsét. Mivel a legtöbb környező ország nem biztonságos és egyszerűen kizsákmányolható rabszolgaként tekint az afgánokra, sokan Európát tették meg úti célnak. Csakhogy időközben Afrika számos országából is sokan útnak indultak az afgánokhoz hasonló okokból és erre jött még rá a Szíriában kirobbant polgárháború is, amely emberek millióit kényszerítette menekülésre.

Az EU lakosai akkor szembesültek ezen távoli országok konfliktusaival, amikor tavaly emberek hatalmas tömegei kezdtek egyszerre, ellenőrizetlenül beáramlani az öreg kontinensre. A Frontex adatai szerint 2015-ben 1,8 millió illegális határátlépő érkezett az Unió területére. Míg egyes EU tagállamok, köztük Magyarország is, a tömeges migráció veszélyeire kezdte felhívni a figyelmet, addig más államok, például Németország, a humanitárius szempontokat tartotta szem előtt. Az EU-ban azóta is komoly politikai törésvonalak vannak jelen a krízis kezelésének kérdése körül. Összességében elmondható, hogy a média és a politika kommunikációjában a „migránsok” egy homogén embertömegként jelennek meg, figyelmen kívül hagyva valós kulturális identitásukat.

EU-Afganisztán paktum

Az Eurostat adatai szerint a szíriaiak után Afganisztánból érkeztek a legtöbben Európába. Számuk 2015-ben az előző évhez képest megnégyszereződött és elérte a 178 ezret. 2016 második negyedévében 50.300 afgán nyújtott be menedékkérelmet. Az elmúlt héten az EU hatalmas fejlesztési támogatásról írt alá egyezményt Kabullal. Az 1,2 milliárd eurós megállapodás tartalmazza, hogy a támogatás fejében Afganisztán visszafogadja az EU területéről kitoloncolt afgánokat. Kissé komikusan, Afganisztán elmaradottságát jól szimbolizálja, hogy mielőtt az ország fogadhatná a kitoloncolt afgánokkal teli repülőgépeket, az EU-nak először fel kell építenie egy nemzetközi repülőteret Kabulban.

A haza toloncolt afgánokra sajnos ugyanazok a problémák várnak, amelyek elől megpróbáltak elmenekülni. A helyzet javulása csak akkor várható, ha az országban hosszabb távon sikerülne fenntartani a békét és elindulna valamiféle gazdasági növekedés, néhány az ország adottságaihoz mérten kedvező húzóágazattal.

Zárásként érdemes megjegyezni, hogy Afganisztán (egyébként Szíria és Pakisztán is) az egykori gyarmattartó országok által létrehozott mesterséges állam. Egy pastu vagy hazara számára az afgán identitás olyan távoli és megfoghatatlan dolog, mint mondjuk a magyarok számára a páneurópai önkép .