Közünk van 1máshoz

Mit tudnak csinálni együtt középiskolások és nyugdíjas korúak egy egész álló nap?

EFOTT 2017
Megjelent ebben a számban:
9. évfolyam, 3. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Jelentkezz gazdasági alelnöknek!

Érdekelnek a pénzügyek? Szeretnéd nagyban segíteni a Hallgatói Önkormányzat munkáját? Szeretnél ...

Jelentkezz Tudományos Refernsnek!

Érdekel a tudományok világa? Szívesen segítenéd hallgatótársaidat tanulmányi ügyekben? Itt a ...

Választási eredmények

Elnök : Parcsami Attila: 254 Igen 57 NemSzociális tanulmányok: Surján Virág: 19 dbÉrvénytelen ...

Választási kiírás

Az ELTE TÁTK HÖK Választási Bizottsága a TáTK HÖK Alapszabály 22.-23. paragrafusa alapján kiírja a ...

Jelentkezz a Választási Bizottság tagjának!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Választási Bizottságába keresünk választási bizottsági tag ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

5. Dunai Regatta

Képek száma: 32

2017. május 6.

24. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál

Képek száma: 20

2017. május 19.

LEN 2017

Képek száma: 33

További fotóalbumok
Ajánló
Utoljára frissítve: 2017. július 06. 15:44, csütörtök
2016. november 21. 10:00, hétfő

A Közünk van 1máshoz magánszemélyek által kezdeményezett program, de a Noha stúdió és alkotóműhely biztosítja a szervezeti hátteret. Bár csak idén indult útjára, hosszú távú projektet vizionálnak a szervezők, több programelemmel, közösségépítéssel, igazi intézménnyé válással. A program célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen a 14-18 éves korosztály és a hatvan évnél idősebb emberek között. Az alábbiakban a Közünk van 1máshoz Napról olvashattok, melyet október 22-én rendeztek meg a Fogas Házban, ahol gyakornokokként voltunk jelen. Öröm volt olyan napot szervezni, ahol az idősek és fiatalok egyaránt értő fülekre találhattak

Az eltérő korosztályok között megfigyelhető rossz, sokszor akár ellenséges viszony többek között a kapcsolatok, a közös élmények, és az együtt töltött idő hiánya miatt alakul ki. Ezzel a rendezvénnyel tettünk egy kisebb lépést afelé, hogy a két korosztály nyitottabbá váljon egymás iránt. Az alábbi témák kapcsán idősebbek és fiatalok meglepő fesztelenséggel beszélgettek arról, hogyan élik az életüket.

Veganizmus

A tinédzser Ozoróczy Dia és a hetvenhat éves Kecskeméti Károly beszélgettek a veganizmusról a generációk közötti párbeszéd tükrében. A diskurzust Bonifert Anna moderálta. Bár más út vezette őket a vegán életmód felé, Dia és Károly nemet mondanak az állatok bárminemű használatára. Kifejtették, milyen hétköznapi problémákba ütköznek tudatos fogyasztóként, és hogy mekkora a különbség a külföldi és a magyar termékek árai között. Korukkal és példásan tudatos kiállásukkal bizonyították, hogy a veganizmus nem egy múló hóbort. A beszélgetés után az Elixir Budapest jóvoltából vegán ételeket kóstolhattunk.

Hajléktalanság és lakhatási szegénység

Udvarhelyi Tessza (kulturális antropológus és környezetpszichológus), A Város Mindenkié lakhatási érdekvédelmi csoport aktivistája, moderálta a hajléktalanok beszélgetését. Tesszát elsősorban az érdekli, hogyan tudunk igazságosan működő városokban élni, ezért fontos számára a szervezet munkája. Beszélgetőtársa volt a fiatal Alszászi Zoltán és az idősebbkorosztály képviseletében Kovács Gábor, aki 2005 óta él az utcán. Mindketten elmesélték a történetüket és kiderült, mi a különbség a hajléktalanság és a lakhatási szegénység között. A hallgatóságot láthatóan megdöbbentették a személyes történetek.

Woody Allen-től Torgyán Józsefig – avagy minden, amit a médiáról tudni szeretnél! című beszélgetés Mélykúti Ilonával és Kovács Bernadettel

Mélykúti Ilona szerkesztő-riportert, Kovács Bernadett, kommunikáció szakos hallgató kérdezte. Arra volt kíváncsi, milyen volt a rendszerváltás előtt, közben és után az újságírói közeg. Milyen nehézségekkel küzdöttek meg és milyen élmény volt szabadon újságot írni. A kellemes hangulatú, felszabadult beszélgetésből kiderült, hogy bár vannak hullámvölgyek, pártállástól függetlenül minden kormány beleszólt abba, mit kellene és mit nem kellene közölni. Mélykúti Ilona átadta azt a hangulatot, amit az újságírók élhettek át a nyüzsgő szerkesztőségekben. Az éjjel kettő órás cikkleadást, a versenyt a főszerkesztő kegyeiért és a cikk leadása után tapasztalható eufórikus vagy épp nyomasztó érzést. Szerinte – más társadalmaktól eltérően – itthon az 50 felettiek tudása nem hasznosul. Hamar elbocsátják őket és magas képzettség ellenére is nehezen találnak újra munkát. A Nagygenerációval olyan embereket szólaltatott meg, akik ötvenen túl sem adták fel. Az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozta. Búcsúzóul elmesélte, hogyan találkozott Woody Allennel. Bálványként tisztelte, mégis újságírói határozottsága és makacssága hozta meg számára ezt a sikert.

Beszélgetés a gulágról

A nehéz témát Pintér Jolán hozta közelebb a hallgatósághoz, aki szülei megpróbáltatásairól mesélt. Édesapja tíz-, édesanyja kilenc évig élt egy szibériai táborban. A beszélgetést a 17 éves Németh Ádám moderálta. Jolán olyan borzasztó körülményekről is beszélt mint a hideg, a tetvek, a reménytelenség és hogy miként ellenőrizték anyja levelét. Ugyanis a cenzúra kegyetlenül eltörölte a gulág poklának képét és egy idilli munkáról, szép tájról mesélő levelet íratott foglyaival. A levelet aztán Moszkvában ellenőrizte még a hatalom, hogy kellően jó képet fessen az otthoniaknak. Jolán fontosnak tartja, hogy a gulágból hazatért, vagy az ottmaradt emberek emlékét megőrizze a társadalom.

Homoszexualitás hatvanon innen és túl

Két fiatal és két idős meleg férfi és leszbikus nő mesélt a homoszexualitással kapcsolatos tapasztalatairól egy kerekasztal beszélgetés során, amit az egyik elsőéves szociológia mesterszakos hallgatótársunk, Kollár Sándor (Timo) moderált. Megtudhattuk, hogy a fiatalok alig éreztek és éreznek elutasítást a környezetük részéről, emellett a coming out is korábban történt. Az idősebb korosztályt képviselte Pálfi Balázs, a Meleg férfiak, hideg diktatúrák című film egyik szereplője. Az idősebb generációt képviselő Kymi, leszbikusként nem találkozott tényleges elfogadással gyerekei részéről, ő csupán 50 évesen beszélt velük erről. A párkeresést ugyanolyan viszontagságosnak tartották a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok körében, de az internetes társkeresők szerepe nagyobb az LMBTQ tagok körében. Az üzenet, amit egyöntetűen hangsúlyoztak, hogy változtassuk úgy társadalmunkat, hogy az új generációnak már ne élete derekán kelljen coming outolnia.

Drogok

Dávid Ferenc, Bajzáth Sándor és egy fiatal, volt szerhasználó beszélgettek a kábítószerek világáról, a drogokról, a függőségről és az azt követő felépülésről, új életről. A régi idők és napjaink droghasználatának különbözőségeiről, hasonlóságairól is szó esett. Dávid Ferenc, biopolitikai szakértő, a Kék Pont Alapítvány programkoordinátora az ELTE Társadalomtudományi Karán végzett, munkatársaival elsősorban holisztikus szemléletű egészség- programokat terveznek és alkotnak meg. Bajzáth Sándor korábban szenvedélybeteg, ma segítő, addiktológiai konzultáns, aki a karunkon végzett szociális munkás szakon, majd a Semmelweis Egyetem addiktológiai konzultáns szakán tanult tovább. Több mint 12 éve foglalkozik szenvedélybetegekkel egyéni és csoportos formában.

Szexualitás két felvonásban

Kamasz-útra címmel Hevesi Krisztina szexuálpszichológussal a mai tizenévesek szexuális szokásairól, félelmeiről, a szexualitáshoz való viszonyukról, valamint az intimitásról beszélgettünk tabuk nélkül. Bár a szexualitás ma is tabutémának számít, a következő előadás mégis kontrasztossá tette a képet.

Szex és szocializmus címmel Murai András, kommunikációkutató, Tóth-Murai Szex és szocializmus című könyvéből készült előadásában izgalmas történeteket mesélt pl. a délegyházi nudista strandról, az NDK-s turistalányok megjelenéséről a Balatonon, a Postinor tabletta bevezetésének körülményeiről és a szocializmus első, tragikus véget ért szépségversenyéről. Egy olyan korszakról mesélt, ahol a fiataloknak néha az ismerkedés is komoly gondot jelentett, annyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.

Aktivizmus

Mindnyájunk nagy szerencséjére vannak olyan emberek, akik tesznek társadalmunkért, nyilvánosan véleményt formálnak, segítenek, részt vesznek. A 20 éves Kobela-Pikó Fruzsina, és a Balázs Béla-díjas dokumentumfilm rendező, Csillag Ádám, az aktivizmusról beszélgettek. Generációs kontextusban volt szó a Liget védelméről, egyetemfoglalásról, ételosztásról, a részvételi vagy közvetlen demokráciáról, valamint a politika és a civil lét viszonyáról. Szociológus oktatónk, Gerő Márton, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatója moderálta szakmai kérdéseivel a beszélgetést.

A nap során volt még színház , fiatal kórus és beigazolódott, hogy hatvan felett is lehet hastáncolni. Este a Faterkiller zenélt, Szarvas és Jorgosz rappel folytatták, de a költészet is helyet kapott Kata Hugee Mavrák moderálásával. Bánki Beni, Jorgosz Babatitisz és Németh Ádám Dániel slammeltek. Az idősebb generációt Kukorelly Endre és Müller Péter Sziámi képviselte, akik megcáfolták azt a sztereotípiát, miszerint az idősebbek idegenkednek a slam műfajától. A napot sikeresen zártuk, és biztos, hogy lesz még folytatása.