Amerika döntött

Lezajlott a 2016-os amerikai elnökválasztás

Megjelent ebben a számban:
9. évfolyam, 4. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás 2021. tavasz

Az ELTE TáTK HÖK Választási Bizottsága a TáTK kihirdeti a 2020/2021-es tanév tavaszi rendkívüli ...

Rendszeres Szociális Támogatás 2020/2021. tanév II. félév

Kedves Hallgatók!Ne felejtsétek el, hogy a rendszeres szociális támogatás 2020/2021 tanév II.

Könyvtárhasználat a korlátozás ideje alatt

Kedves Hallgatók!A 484/2020. (XI.10) Kormány rendelet alapján könyvtárunk 2020.11.11-től ...

Mondd el véleményed a távoktatással kapcsolatban!

Hallgatóink véleménye fontos számunkra. Segítségetekkel, most lehetőség nyílik arra, hogy az ...

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás 2020. ősz

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás2020. őszAz ELTE TáTK HÖK Választási ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

Rendkívül küldöttgyűlési ülés 2019.05.16

Képek száma: 16

2019. május 16.

2019 ALAKULÓ ÉS ZÁRÓ KÜLDÖTTGYŰLÉS

Képek száma: 47

2019. április 25.

2019 TAVASZI VEZETŐKÉPZŐ

Képek száma: 11

2019. március 22.

További fotóalbumok
Külügy
Utoljára frissítve: 2017. november 18. 21:53, szombat
2016. december 02. 10:00, péntek

A rendkívül hosszú és sok felvonásból álló amerikai elnökválasztás végére november 8-án végre pont került. Donald Trump lesz az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke, miután Hillary Clintonnal szemben megszerezte a megválasztásához szükséges elektori többséget. Abban nagyjából minden elemző egyetért, hogy az amerikai történelem talán legalacsonyabb színvonalú kampányán vagyunk túl, két rendkívül megosztó jelölt versenyzett egymással és az eredmény mindenkit nagyon meglepett. Lássuk, mi történt az idei választásokon, valamint hogy mit várhatunk a nagydumás Trump elnökségétől.

Már az elnökválasztási kampányt megelőző Demokrata és Republikánus jelöltállítási verseny is sok izgalmat hozott. Demokrata oldalon az utolsó körben Hillary Clinton és Bernie Sanders versenyzett egymással. Bernie annak ellenére állt sokáig talpon Hillary mellett, hogy egyrészt- mint utólag kiderült - a Demokrata párton belül végig Hillary felé lejtett a pálya, másrészt Bernie magát határozottan a balszélre pozícionálta, ami az amerikai politikai csatatéren igen merész húzás. Republikánus oldalon látványosabb harc zajlott, ugyanis az esélytelennek kiki- áltott Trump ellen olyan nagyágyúk sorakoztak fel, mint Jeb Bush, Marco Rubio vagy Ted Cruz. A rendkívül hangos előválasztáson végül a Republikánus párton kívülről érkező, milliárdos vállalkozó és egykori „reality sztár” Donald Trump került ki győztesen. Trump elsöprő győzelme ellenére a hagyományosnak mondható Republikánusok ódzkodva álltak be a milliárdos jelölt mögé és ez így volt egészen a választások végéig.

Forrás: www.time.com

Hillary és Trump személye sok választó számára rendkívül visszatetsző volt. Kezdjük ott, hogy a felmérések szerint ők voltak minden idők legidősebb jelöltjei, mindketten betöltötték már a 70. életévüket (!), valamint a kampány során mindkettőjükről kiderültek olyan kellemetlenügyek, amelyek megkérdőjelezik az elnöki tisztség betöltésére való alkalmasságot. Hillary a külügyminiszteri megbízatása idején túlságosan is „lazán” kezelte levelezéseit, felrúgta a minisztérium titkosságra vonatkozó protokollját, és sok hivatalos levelezését privát email címén keresztül intézte. A dologból úgy lett botrány, hogy a Wikileaks nyilvánosságra hozta Hillary levelezéseit. Az ügy végig visszatérő eleme volt az elnökválasztásnak, sőt Hillary ellen még az FBI is vizsgálatot indított. Trump leginkább szoft-rasszista kijelentései- és egy hangfelvétel miatt került bajba. A hangfelvételen Trump azt magyarázta, hogy ha sztár vagy, bármit megtehetsz a nőkkel, ám ő ennél vulgárisabban fejezte ki magát.

Trump nyomdafestéket nem tűrő kijelentései sokaknál kiverte a biztosítékot olyannyira, hogy a kampány egy szakaszában Trump kampánymenedzsere egyszerűen eltiltotta a saját Twitter fiókjától az elnökjelöltet. A leköszönő Obama kapott is az alkalmon és szóvá tette, hogy vajon miként bízható valakire az amerikai nukleáris rakéta arzenál indítógombja, ha még saját Twitter fiókját sem tudja kezelni.

Élet az özönvíz után

Azt mindenképp el kell ismernünk, hogy Trump erős ellenszélben dolgozott. A republikánus jelölt ellen sorakozott fel ugyanis gyakorlatilag az egész amerikai szórakoztató ipar, az értelmiség és a nyugati politikusok jelentős többsége, sőt néhány kivételtől eltekintve még a republikánus párt vezéregyéniségei is. Trump kampányában a közép-nyugat egykori iparvidékeinek szegény fehér lakosságát szólította meg nagyon sikeresen. Bár Hillary összességében több szavazatot kapott, Trump jobban mozgósított a kritikus területeken. Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy a „győztes mindent visz” elv érvényesül, tehát aki elnyer egy államot, az kapja onnan az öszszes elvihető elektori szavazatot. Trump pedig sikeresen „megszerezte” a billegő Florida, Pennsylvania és Michigan államokat, ezzel pedig gyakorlatilag biztossá vált elektori többsége.

Trump víziója az amerikai álom újjáélesztése. Túl sok konkrétumot azonban még nem ismerünk terveiből azon kívül, hogy fel kíván húzni egy hatalmas falat az USA és Mexikó közé annak érdekében, hogy visszatartsa a délről érkező bevándorlókat az országtól. Nem tudunk sokat Trump külpolitikai céljairól sem, valamint jó kérdés, hogy mi lesz a nem rég elfogadott párizsi klímaegyezménnyel, ugyanis a megválasztott elnök nem hisz a globális felmelegedésben, viszont támogatja az olcsó olaj és szén felhasználását a gazdaság beindítása érdekében. Az amerikai választás még egy szempontból érdekes: Míg Hillary az „establishment” jelöltje volt, addig Trump elitellenessége és politikai korrektséget mellőző kommunikációja sokak szimpátiáját elnyerte. Képzelhetjük, vajon hogyan szerepelt volna az ugyancsak anti- establishment irányba sorolható Bernie Sanders. Annyi biztos, hogy a Demokratáknak komolyan újra kell gondolniuk a stratégiájukat a következő választásig. Az elitellenesség pedig nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is egyre inkább teret hódít. Ezt szem előtt tartva egészen biztos, hogy érdekes fejleményei lesznek a közelgő francia és német választásoknak is.