A magyar menedzser apák élete

család vs. karrier

Megjelent ebben a számban:
9. évfolyam, 5. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Rendszeres szociális támogatás

Kedves Hallgatók! Szeretnénk felhívni a figyelmeteket, hogy lassan elérkezünk a Rendszeres ...

Jelentkezz Szombathelyi ügyekért felelős alelnöknek!

A Savaria Egyetemi Központban tanulsz? Szeretnéd képviselni hallgatótársaid és szívesen segítenél ...

Jelentkezz az Ellenőrző Bizottság tagjának!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Ellenörző Bizottságába is lehetőség nyílik jelentkezni ...

Jelentkezz a Választási Bizottság tagjának!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Választási Bizottságába keresünk választási bizottsági tag ...

Jelentkezz gazdasági alelnöknek!

Érdekelnek a pénzügyek? Szeretnéd nagyban segíteni a Hallgatói Önkormányzat munkáját? Szeretnél ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

5. Dunai Regatta

Képek száma: 32

2017. május 6.

24. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál

Képek száma: 20

2017. május 19.

LEN 2017

Képek száma: 33

További fotóalbumok
Közélet
Utoljára frissítve: 2017. november 18. 23:31, szombat
2017. január 09. 10:00, hétfő

A genderkutatások az elmúlt időszakban egyre inkább kiterjesztették határaikat, így nem csak a nők társadalmi helyzetére, hanem a férfiakat övező, jelenkori kihívásokra is fogalmaznak meg hipotéziseket. Geszler Nikolett A munka és a család összehangolásának konfliktusai a magyar menedzser apák életében címmel tartott előadást a TáTK falain belül és ismertette doktori disszertációját, melynek témája mind a férfiak mind a nők számára érdekes kérdéseket feszeget.

Kutatásában a menedzser apák munkahelyi és családi életének egyensúlyát vizsgálta. Arra volt kíváncsi, hogy milyen egyszerre menedzsernek és szülőnek lenni. Emellett vizsgálta, hogyan jelennek meg a genderkülönbségek otthon, illetve milyen elvárásokat támasztanak az apákkal szemben.

A kutató azért döntött a férfiak vizsgálata mellett, mert kevés a róluk szóló kutatás az említett témában, holott az egyensúly kérdése őket is érinti. Továbbá, több empirikus tény bizonyítja, hogy a menedzserek több munkacsalád-konfliktusban vannak jelen, mivel rugalmasabb a munkaidő beosztásuk.

Forrás: www.pexels.com

Geszler Nikolett esettanulmányát egy Magyarországon is működő multivállalat menedzserei körében végezte. 53 interjút készített főként férfiakkal, de az összehasonlítás végett női vezetőket is alapul vett. Azt várhatnánk, hogy a menedzser/vezető pozícióban lévő személyek több szabadidővel rendelkeznek, ezáltal nagyobb lehetőségük nyílik arra, hogy a családjukkal foglalkozzanak. Nagyon sok multi azonban mohó szervezet, sok esetben elvárják a túlórát, hétvégi munkát. Túlnyomó többségében a meeting kultúra és az állandó teljesítménykényszer jóval több időt vesz el, mint az várható lenne.

A kutatás rávilágít, hogy míg a munkahelyen inkább gendersemlegesnek tekinthetőek a viszonyok, addig otthon, a négy fal között megmaradtak a tradicionális nemi szerepek.

A férfiak esetében a legtöbb interjúalanynál a feleség GYES-en volt vagy rugalmasabb pozíciót töltött be, ami mellett meg tudott felelni a társadalom által támasztott otthoni elvárásoknak. Női vezetők esetében nem volt olyan férfi élettárs, aki a támogató otthoni bázis megteremtője lett volna. Nagyon sok férfivezető tartja úgy, hogy nem tölt elég időt a családjával, az apai feladatkör is inkább a kellemes, látványos szerepre korlátozódik. A rutin- és adminisztrációs feladatok, mint például a gyerekek iskolai ügyei, nem tartoznak az apai szerepkörbe, ez inkább az anyára hárul továbbra is.

Kettős elvárás figyelhető meg az apákkal szemben: a tradicionális elvárásoknak megfelelő, anyagi biztonságot megteremtő férfi szerepe, illetve a modern kép a gondoskodó apáról. Ez egyfajta identitásbeli válságot eredményezhet a vizsgált személyeknél. Kérdéses azonban, hogy a cégek ehhez hogyan járulnak hozzá. A kulcsszó itt a rugalmasság, tehát hogy mekkora autonómiát kapnak a munkavállalók ügyeik elvégzésében. Ennek egyesek örülnek, míg mások nem, azzal magyarázva, hogy ez csak a céget segíti.

Geszler Nikolett itt három kategóriát különböztetett meg kutatásában: integrator, separator, integrator alacsony határpontokkal.

Az integrator személy szabadságként éli meg a rugalmasságot. Nem bánja, ha integrálva vannak ezek mint a család és munka aspektusai.

A separator inkább különválasztja a magán- és munkahelyi életet.

Az integrator alacsony határpontokkal típus esetében egybefolyik a két terület, de szeretné szétválasztani azokat, azonban erre nem képes, mert olyan belső motivációk akadályozzák ebben mint a félelem, hogy lemarad valamiről.

Az előadás tehát jól reprezentálta és igen alaposan bemutatta a vezető pozíciót betöltő apák mai helyzetét a családi élet és a munka összehangolásának tekintetében.