Megszűnhet a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés?

Naprakészen a szak körüli vitáról

Megjelent ebben a számban:
11. évfolyam, 1. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Jelentkezz még ma! - Belügyi- és Szakos Képviseleti Bizottsági Elnök

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Belügyi- és Szakos Képviseleti Bizottsága felvételt hirdet ...

Jelentkezz még ma! - Külügyi Bizottsági Elnök

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Külügyi Bizottság felvételt hirdet a következőre: KÜLÜGYI ...

Jelentkezz még ma! - Médiáért felelős bizottsági tag

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Kommunikációs bizottsága tagfelvételt hirdet a következő ...

2018/19 Tavaszi választások szavazási időszaka

A 2018/19-es tanév tavaszi választásainak szavazási időszaka 2019. április 4-én kezdetét vette.

Küldöttgyűlés - Jelöltek 2019

Kedves Hallgatók!A pénteki nap folyamán lezárultak a Küldöttgyűlési képviselők, az Ellenerőző ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

2019 ALAKULÓ ÉS ZÁRÓ KÜLDÖTTGYŰLÉS

Képek száma: 47

2019. április 25.

2019 TAVASZI VEZETŐKÉPZŐ

Képek száma: 11

2019. március 22.

Záró és Alakuló Küldöttgyűlés

Képek száma: 16

2018. május 16.

További fotóalbumok
Közélet
Utoljára frissítve: 2018. szeptember 17. 9:25, hétfő
2018. szeptember 10. 8:00, hétfő

A társadalmi nemek tanulmánya (angolul: Gender Studies) szak a felsőoktatási szakok jegyzékébe már 12 évvel ezelőtt bekerült, tartalmát 2016-ban az Emberi Erőforrások Minisztériumának (tov.: EMMI) egy rendeletében rögzítették (18/2016. (VIII. 5). Ekkor a szakot felülvizsgálták és egyetlen egy „minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet észrevételt, megjegyzést, aggályt vagy kritikát a szak tartalmával kapcsolatosan sem fejtett ki”. Most az EMMI és az Igazságügyi Minisztérium nevében Dr. Kásler Miklós és Dr. Trócsányi László miniszterek által 2018. augusztus 2-i dátummal előterjesztett rendelettervezetében a szak megszüntetését célozzák, minden szakmai szempontot figyelmen kívül hagyva, indoklás nélkül.

A társadalomtudományok egyik fontos területe a társadalmi nemek tanulmánya, mely röviden „a férfiak és nők közötti társadalmi viszonyokkal és nemi egyenlőtlenségekkel” foglalkozik.


A szak korábban kizárólag a Közép Európai Egyetemen (Central European University, tov.: CEU) angol nyelven volt elérhető. Kettő évvel ezelőtt indították először magyar nyelven az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az ELTE Társadalomtudományi Karon való elindulása után több kritikát is kapott. Utalnak a szakra ideológiaként, haszontalan áltudományként, valamiként ami nem fér bele a keresztény erkölcsbe. Mindeközben külföldön még egyházi egyetemeken is felbukkan ez a szak, teljes természetességgel.


A jelenlegi rendelettervezetet véleményezni mindössze 24 órájuk volt az érintett egyetemeknek, azaz az ELTE-nek és a CEU-nak. „Az ELTE a rendelkezésre álló véleményezési határidőn belül (…) határozottan és egyértelműen kifejtette egyet nem értését a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak rendeleti megszüntetésével kapcsolatban”. Ha a rendelettervezet életbe lépne, az az Alaptörvény X. cikkének (3) bekezdését sértené, ami a felsőoktatás és a tudomány autonómiáját garantálja.


Mivel az EMMI az ELTE fenntartója, ezért jogában áll egyes szakok indításának megakadályozása. Ezzel kapcsolatban Juhász Gábor, a TáTK dékánja a következő tájékoztatást adta: „Az ELTE Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak oktatói most is, ahogy eddig is, szívesen folytatnak tudományos és szakmai vitát a szak tartalmáról, a képzési és kimeneti követelményekről.”


Azzal együtt, hogy a szak megszüntetése az egyetemek és a társadalomtudományok autonómiájának csorbítása lenne, egy újabb tudományos igényű teret szüntetne meg, ahol olyan fontos témákat dolgoznak fel mint a nemek közti jövedelemkülönbségek, halandóság, munkanélküliség, elöregedés vagy éppen a GYED/GYES, amelyek mind az állam számára is fontos kérdések, témák lehet(né)nek.
Az eseményekre reagálva a CEU rektorhelyettesei nyilvánossá tették a rendelettervezetre adott véleményezésüket: „A CEU elítéli a Társadalmi nemek tanulmánya programok elleni szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó támadásokat.”


A levél végén kifejtik, hogy „A szakot nem csak a tudományos közélet értékeli nagyra, hanem a gazdasági szféra is, mivel az Európai Unióban fontos szerepe van az esélyegyenlőségek biztosításának, és a nagy vállalatok is egyre inkább gazdaságosnak és céljaikkal megegyezőnek ítélik a nemi egyenlőség megteremtését.” Továbbá: „Mindezek alapján a lehető leghatározottabban hibásnak tekintjük a tervezett lépést, amely nemcsak a tanszabadságot sértené, hanem egy hasznos és nemzetközileg elismert tanítási és kutatási terület magyarországi ellehetetlenítését is jelentené.”


Végül, a helyzetre reflektálva én is azt gondolom, amit a Magyar Szociológiai Társaság a rendelettervezettel szemben adott nyilatkozatának alján ír: „Fontos, hogy a szakmai tudományos szervezetek és a magyarországi egyetemek együtt tiltakozzanak a javasolt rendelet ellen.”

Felhasznált irodalom: