Méhek nélkül?

Alternatív megoldások a méhek védelmére és pótlására

Megjelent ebben a számban:
11. évfolyam, 1. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Jelentkezz Tudományos Referensnek!

Érdekel a tudományok világa? Szívesen segítenéd hallgatótársaidat tanulmányi ügyekben? Itt a ...

Jelentkezz a Választási Bizottságba!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Választási Bizottságába keresünk választási bizottsági tag ...

Okozz örömet másoknak, hisz közeleg a Karácsony!

Idén az ELTE Hallgatói Önkormányzata kombinált adománygyűjtést szervez, amelynek keretein belül ...

Jelöltállítási időszak eredménye

Kedves Hallgatók!A 2018/2019-es tanév őszi választási időszakának jelöltállítása lezárult.

Bemutatkozik az elnökjelölt

Egyre izgalmasabb ez a választási időszak a TáTK HÖK számára. Tekintve, hogy így az utolsó ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

Záró és Alakuló Küldöttgyűlés

Képek száma: 16

2018. május 16.

6. Dunai Regatta – Vedd fel a ritmust!

Képek száma: 49

2018. május 5.

Gólyatábor 1. nap

Képek száma: 3

2017. szeptember 1.

További fotóalbumok
Közelgő események
jan27

TáTK Sítábor '18

2019. január 27. - 2019. február 1.

További események
Tudomány
Utoljára frissítve: 2018. október 31. 17:12, szerda
2018. szeptember 19. 16:00, szerda

A méhek beporzási munkája nélkül feltételezhető, hogy idővel a gyümölcseink és zöldségeink 30%-a eltűnne a föld színéről, amelynek következtében mintegy növekvő hólabdaként halnának ki más és más élőlények, amelyek pusztulását újabbak követnék. Vajon hol tart most a tudomány és a társadalom a probléma megoldásában?

Forrás: https://www.bbc.com

A természet gépezetében a növények, állatok és emberek mind-mind úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a fogaskerekek. E gépezet egyik meghatározó fogaskerekét képezik a méhek, hiszen az ökoszisztéma működésében igen fontos szerepet töltenek be ezek az apró lények.
Az utóbbi években felkapott téma lett a méhek pusztulása, hiszen az egész világon érezhető mértékben csökkeni kezdett a számuk. A méhek tömeges pusztulása számunkra is aktuális kérdés, hiszen az utóbbi években Magyarországon is jelentősen csökkenni kezdett a méhállomány. Hazánkban több, mint 300 méhészet jelentett ilyen problémát az Agrárminisztérium felé a 2018-as év nyarán, amely szerint a magyar méhállomány fele pusztulhatott el idén tavasszal. Egy szóbeszéd szerint Albert Einstein megjósolta, hogy a méhek kipusztulását követően az emberiségnek csupán 4 éve lenne hátra. Lássuk tehát, hol is tartunk ennek az igen fenyegető jóslatnak az orvoslásában.

A pusztulás csökkentése

A legkézenfekvőbb megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha megakadályoznánk a méhek rohamos pusztulását. Ehhez pedig mindenekelőtt fontos tudnunk, hogy mik lehetnek a méhek pusztulásának okai. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint a hazai méhek kimúlásának fő oka, hogy a repce és a napraforgó olyan előkezelt vetőmagból kelt ki, amely a méhek számára mérgező. Ezt a vetőmagot Uniós szinten már betiltották, de Magyarország egy kivételes engedélyt kapott azok elvetésére. Az Agrárminisztérium a méhekre való tekintettel ígéretet tett, hogy jövőre már nem használják a mérgező magokat.
A méhek kihalásának oka tehát nem titok. Globális szinten a féregirtók, az antibiotikumok, a beltenyészet és növényvédők együttes hatásaként kell értelmeznünk a problémát. Amelyben a legtöbb kutató egyetért az az, hogy az emberi beavatkozás, az élőhelyek csökkenése és a méhek számára mérgező növényvédő szerek jelentős negatív hatással bírnak a méhpopulációra. Az ilyen esetekben pedig globális szintű változtatásokra volna szükség a jelentős áttörések elérése érdekében. A méhek pusztulását tehát csak nagyon komplex lépésekkel és szabályozásokkal lehetne jelentősen csökkenteni. A világ számos pontján születnek viszont alternatív módszerek a probléma kezelésére.


Afrikanizált méhek

Már az 1950-es években is dolgoztak a tudósok azon, hogy a méztermelés hatékonyságát növeljék. Egy brazil biológus, Warwick Estevan Kerr nevéhez fűződik az első komolyabb próbálkozás a méhek afrikanizálásával kapcsolatban. Az eljárás során a házi méheket afrikai gyilkos méhekkel keresztezik, ezzel létrehozva egy újfajta hibridet.
A keresztezéssel azóta is kísérleteznek a kutatók, mivel a gyilkos méhek erősebb immunrendszerrel, kevesebb táplálékigénnyel és erősebb védőösztönnel rendelkeznek, amely egy ideális keresztezés esetében életrevalóbbá tehetné az európai házi méheket. Ezek a kísérletek viszont egyelőre nem értek el jelentős eredményeket, hiszen a gyilkos méhekkel keresztezett hibridek jóval agresszívebbek és kevéssé alkalmasak az emberrel való együttélésre, sőt számos vadállatra is veszélyt jelenthetnek.


Emberi munkaerő

Forrás: http://www.origo.hu

A méhek által végzett munkát elvégezhetjük mi magunk is? Kína egyes vidékeiről már teljesen eltűntek a méhek. Szecsuán tartomány Hanjüan megyéjének fő profilja a körtetermesztés, viszont méhek hiányában emberi munkaerővel kénytelenek beporozni a virágokat. A munkások egy hosszú bot végére erősített ecset segítségével elhúzódó és fáradalmas munka során egyenként porozzák be a virágokat.
Ezt a módszert egyébként a világ más pontjain is alkalmazzák, hiszen még mindig olcsóbb az emberi munkaerő, mint a méhek távolabbi területekről való bérlése és szállítása. Az ilyen területek létezése mutatja csak igazán, hogy a kipusztulás megtörténhet, továbbá hogy milyen is lenne a jövő méhek nélkül. Az már most látható, hogy egy az egész világot érintő kihalás esetében nem ez a módszer lesz a megoldás kulcsa.


Bee Smart Technologies

Amerikai fejlesztők egy csapata úgy véli, hogy amit a természet jól megalkotott, annak nem a pótlásán, hanem a megóvásán kell dolgozni, ezért fejlesztették ki az úgynevezett Beebot-ot amelynek célja a méhészek munkájának optimalizálása. Ezt a módszert legegyszerűbben úgy lehetne leírni, hogy egyfajta digitális kaptárt hoztak létre, amely folyamatos méréseket végez a kaptáron belül, amelyek eredményeit egy digitális kijelzőn keresztül közvetíti a méhész számára. Az eszköz nyomon követi a hőmérsékletet, páratartalmat, az akusztikát és a súlycserét. Folyamatos tájékoztatással látja el a méhészt és még figyelmeztető jelzéseket is küld, ha a méheknek szükségük van valamire, továbbá rögzít minden adatot és elemzi is őket, ezzel segítve a kaptár működésének tökéletesítését. Ezek a fejlesztések nagyon megkönnyíthetik a méhész munkáját, nem csak az információk könnyebb követése miatt, hanem mert így nem szükséges a kaptár manuális ellenőrzésével rendszeresen megzavarni a méheket, kitéve a kaptárat a negatív környezeti hatásoknak annak kinyitásával. Továbbá a fejlett algoritmusoknak köszönhetően a kaptár képes egy-egy probléma bekövetkezését előre megjósolni. A fejlesztéssel kapcsolatos érdekesség, hogy a csapat jelenlegi projektje szerint a kaptárakba szerelt mikrofonok segítségével a méhek által kiadott hangokat igyekeznek elemezni és megfejteni, hogy az adott hangok milyen problémát jeleznek.
Ez a módszer jelentősen hozzájárulhat a méhek életben maradási esélyeihez, viszont be kell lássuk, a mérgező vegyszerek hatásait ez a technológia sem fogja kivédeni.


Robotméhek

Forrás: http://www.abelhasemferrao.com

Valószínűleg a legtöbb ember első gondolata a dilemma megoldása kapcsán, hogy mint manapság oly sok mindent, a méheket is lehetne robotokkal helyettesíteni. A világon több kezdeményezés is indult a témával kapcsolatban, viszont jelentős áttörések még nem születtek, talán egy kezdeményezés kivételével.
Japán kutatók egy csoportja az úgynevezett Advanced Industrial Science and Technology (AIST) Intézet létrehozott egy ragacsos gélt, amely segítségével egy esetleges apró robot a jövőben képes lehet felszedni, majd lerakni a virágok pollenét. Az anyag elég ragadós a pollenek megfogásához, viszont elég híg ahhoz, hogy ne ragadjanak bele teljesen. A gél Mijako Eidzsiro nevéhez fűződik, aki egy véletlen felfedezés kapcsán jött rá az anyag felhasználhatóságára. A kutató egy elektromos vezető folyadék megalkotásán dolgozott, amelynek egy mintapéldánya 8 évig lapult a fiókjában, majd mikor újra előkerült, leejtette a földre és észrevette, hogy rengeteg port nyel el. Ezután egy kutatócsapat segítségével elkezdtek kísérletezni a gél használhatóságán. A ragadós anyagból cseppentettek hangyák hátára és egy tulipánokkal teli dobozba helyezték őket. A kísérlet eredményeként kiderült, hogy a gél segítségével valóban jóval több pollen ragadt rájuk.
A kutatócsoport mindenképpen robotok segítségével szeretné felhasználni az anyagot, mert számos próbálkozás után végül úgy vélik, más rovarok nehezen vagy egyáltalán nem rávehetők a szükséges folyamat elvégzésére. A későbbiekben születő kis robotokra feltehetőleg lószőrszálak is kerülnek majd a porzás optimalizálásának érdekében. A jelenlegi prototípus egy apró drón, amelyet egyelőre távirányítóval kell vezérelni.
A kritikusok szkeptikusan állnak ahhoz, hogy a robotméhek valóban megalkothatóak-e, hiszen rengeteg ilyen apró robotot kellene gyártani és karban tartani az eredményességhez, amely hatalmas költségekkel járna. Legtöbben inkább mint egy a méheket segítő esetleges módszerként tekintenek erre az alternatívára és továbbra is kiemelt fontosságúnak tartják mindemellett a méhek megóvását. Hiszen méhek nélkül kétség kívül egy rendkívüli disztópiának nézhetünk elébe.

Felhasznált irodalom: