A kötött időn túl

Hogyan változik a szabadidő eltöltésének módja napjainkban?

Megjelent ebben a számban:
11. évfolyam, 1. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

Jelentkezz Tudományos Referensnek!

Érdekel a tudományok világa? Szívesen segítenéd hallgatótársaidat tanulmányi ügyekben? Itt a ...

Jelentkezz a Választási Bizottságba!

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatának Választási Bizottságába keresünk választási bizottsági tag ...

Okozz örömet másoknak, hisz közeleg a Karácsony!

Idén az ELTE Hallgatói Önkormányzata kombinált adománygyűjtést szervez, amelynek keretein belül ...

Jelöltállítási időszak eredménye

Kedves Hallgatók!A 2018/2019-es tanév őszi választási időszakának jelöltállítása lezárult.

Bemutatkozik az elnökjelölt

Egyre izgalmasabb ez a választási időszak a TáTK HÖK számára. Tekintve, hogy így az utolsó ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

Záró és Alakuló Küldöttgyűlés

Képek száma: 16

2018. május 16.

6. Dunai Regatta – Vedd fel a ritmust!

Képek száma: 49

2018. május 5.

Gólyatábor 1. nap

Képek száma: 3

2017. szeptember 1.

További fotóalbumok
Közelgő események
jan27

TáTK Sítábor '18

2019. január 27. - 2019. február 1.

További események
Interkultúra
Utoljára frissítve: 2018. szeptember 19. 17:30, szerda
2018. szeptember 12. 8:00, szerda

A szabadon felhasználható idő megléte mineki számára igen fontos. De mi is van a kötött időn túl? Mivel töltik el az emberek a szabadidejük legnagyobb részét? A kötetlen idősáv növekedése szükségképpen együtt jár-e annak változatos és igényes felhasználásával? Számos tudományág foglalkozik e kérdések megválaszolásával, így például maga a szociológia is. S bár a kérdésekre adott válaszok igen relatívak, az mindenképpen megállapítható, hogy a szabadidő eltöltésének módja folyamatosan változóban van.

http://www.tarcsavilag.hu

Forrás: http://www.tarcsavilag.hu

Felmerülhet bennünk a kérdés, miszerint miért is olyan fontos a társadalmi idő, azaz a szabadidő megléte az emberek életében? Ez nem egy új keletű kérdés, a szabadon eltölthető idő igénye már jóval korábban megfogalmazódott az emberekben. Ez az időszak a napunk azon része, amelyet nem a munkahelyünkön töltünk, hanem azon kívül, a barátainkkal és családunkkal körbevéve. Így tehát az átlagember szabadidejében nem dolgozik, hanem más, egyéb elfoglaltsággal üti el értékes idejét. Az egyén szabadidejét a saját preferenciája, belátása és kedve szerint alakítja és tölti ki lehetőségei figyelembevételével. A legszerencsésebb esetben az emberek ekkor művelik magukat, élnek társas életet, szórakoznak kedvük szerint. Mindent egybevéve, ezen időszak az, amely a személyiségünk legvalódibb kifejezője és megjelenítője.

További kérdésként vetülhet fel az is, hogy hogyan tudjuk a leglátványosabban mérni a szabadidő változását. A szabadidő változására leggyakrabban az időmérleg-adatfelvételeket használják. A módszer fogalmai és módszerei az 1960-as évek óta standardizálódtak, s ekkortájt már egy-egy országon belül több adatfelvételt is lebonyolítottak. Ennek köszönhetően napjainkban már mód van arra, hogy időbeli tendenciákat elemezzünk és hasonlítsunk össze. Ami mindenképpen fontos, hogy a szabadon eltölthető idővel kapcsolatos felmérések legtöbbje tehát már a szocializmus idején megkezdődött, így a rendszerváltás előtti, az azutáni és a jelenlegi időszak gyakorlatilag összevethetővé vált.

Voltaképpen hogyan is változik a szabadidő napjainkban? A felmérések alapján arra juthatunk, hogy ámbár igen lassan, de nő a szabadidő aránya Magyarországon. Ha belegondolunk, az 1960-as években, a gulyáskommunizmus idején az emberek sok esetben munkaidő után is dolgoztak otthon a kert végében, a sufniban és garázsban. Tehát, a „második gazdaság” idején a jövedelempótlást elősegítő munkatevékenység elterjedté vált. Mindennek következtében a szocialista társadalom tagjai többségének igen kevés szabadideje maradt azokra a tevékenységekre – a magas szintű és aktív művelődésre, a közösségi életre – amelyeknek pedig állítólag a szocialista életmódot jellemezniük kellett volna. A szabadon eltölthető idő gyakorlatilag igen csekély volt.

S bár azt várjuk folytatásképpen, hogy ezzel szemben a mai tendencia más, mégsem lehet azt mondani, hogy szocializmus évtizedei után ma már senki sem vállal plusz munkát szabadidejében. Az alacsony jövedelmi színvonal miatt többen kényszerülnek másod- és harmadállás betöltésére, amelynek következtében a mai napig virágzik a „szürkegazdaság”. A szabadidő növekedése pedig csak még nagyobb teret enged az árnyékgazdaság erősödéséhez.

Mindezeket figyelembe véve kérdéses, hogy a szabadidő növekedése együtt jár-e annak változatos és igényes felhasználásával. Bár valóban sok ember vált élmény- és változatosságorientálttá, s tölti aktívan mindennapjait, ha az időmérleg adatait figyelembe vesszük, láthatjuk, hogy az emberek többsége a megnövekedett szabadidejét még mindig televízió műsorok nézésére fordítja. S bár tényleg megindult egy folyamat az aktív szabadidő eltöltés irányába, az utolsó évtizedek uralkodó tendenciája még mindig a televíziózás, mint passzív szabadidős tevékenység a fejlett társadalmakban, sőt újabban a fejlődő országok egy részében is. Más, hagyományosabb szabadidős tevékenységek némileg háttérbe szorultak a televíziónézés idejének hosszabbodása következtében.

Mégis megváltozhat a tendencia? Napjainkban esély van arra, hogy új szabadidős tendencia törjön előre, hiszen a jövedelemkiegészítő munkavégzésen kívül megjelent a kötetlen idő ténylegesen is szabad felhasználása, egyúttal pedig a szolgáltatások magas fokú igénybevétele. Bizonyos társadalmi csoportok körében divatossá vált a mindennapok hasznos és valóban aktív időeltöltése, így észrevehető olyan új tendencia is az egyes társadalmak tagjai között, amelynek hatására a lakosság növekvő része igyekszik úgy alakítani szabadidejét, hogy az egészségének fenntartását elősegítő tevékenységekre jóval több időt fordítson (például többet sportol, több időt tölt szabad levegőn), mint a passzív időtöltésre.

További kérdésként merülhet fel az is, hogy a különböző társadalmi csoportok hogyan töltik el szabadidejük nagy részét, hiszen ez által is kategorizálhatjuk az embereket. A kötetlen idő eltöltését nem csak társadalmi csoportok, hanem a társadalmi nemek, tehát a gender szempontjából is érdemes megvizsgálni. Ezekre a kérdésekre a következő számban fogok választ adni egy bővebb cikk keretében.

Mindent egybevetve azt látjuk, hogy a legtöbb fejlett országban nő a szabadidő, de korántsem olyan mértékben, mint azt korábban várták. Ezzel együtt pedig nő az életmódminták tárháza is, nő az egyén számára az ezek közötti választás lehetősége. Ez azonban nemcsak abban nyilvánul meg, hogy szabadon dönthetjük el az aktuális napunk tartalmi kereteit, hanem abban is, hogy a munkaidőn kívül milyen életstílust alakítunk ki a mindennapjainkban.

Felhasznált irodalom: