Két tűz között

Az Iránt sújtó amerikai szankciók hatása Európára

Megjelent ebben a számban:
11. évfolyam, 2. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás 2021. tavasz

Az ELTE TáTK HÖK Választási Bizottsága a TáTK kihirdeti a 2020/2021-es tanév tavaszi rendkívüli ...

Rendszeres Szociális Támogatás 2020/2021. tanév II. félév

Kedves Hallgatók!Ne felejtsétek el, hogy a rendszeres szociális támogatás 2020/2021 tanév II.

Könyvtárhasználat a korlátozás ideje alatt

Kedves Hallgatók!A 484/2020. (XI.10) Kormány rendelet alapján könyvtárunk 2020.11.11-től ...

Mondd el véleményed a távoktatással kapcsolatban!

Hallgatóink véleménye fontos számunkra. Segítségetekkel, most lehetőség nyílik arra, hogy az ...

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás 2020. ősz

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás2020. őszAz ELTE TáTK HÖK Választási ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

Rendkívül küldöttgyűlési ülés 2019.05.16

Képek száma: 16

2019. május 16.

2019 ALAKULÓ ÉS ZÁRÓ KÜLDÖTTGYŰLÉS

Képek száma: 47

2019. április 25.

2019 TAVASZI VEZETŐKÉPZŐ

Képek száma: 11

2019. március 22.

További fotóalbumok
Külügy
Utoljára frissítve: 2018. november 18. 13:25, vasárnap
2018. november 18. 8:00, vasárnap

Irán és az Egyesült Államok gyanakvó és ellenséges kapcsolatának hosszú története van, amely egészen 1979-ig, az iráni iszlám forradalomig nyúlik vissza. A feszült helyzetet valamelyest rendezte a 2016-os nukleáris megállapodás, ámde az amerikai elnökválasztás sok esetben új fordulatot hozott, melyek közül az amerikai-iráni kapcsolat sem maradt kivétel. A problémák első sorban a nukleáris megállapodásból való kilépéssel kezdődtek, melyet az Irán ellen szóló szankciók újbóli bevezetése követett. Ezek várhatóan november elejétől, két szakaszban lépnek életbe.

Forrás: http://mandiner.hu

Az első szakasz büntetőintézkedései az iráni gazdaság több ágazatát érintik, míg a második szakasz embargóval sújtja olajexportját. Donald Trump így nyilatkozott a döntéséről: „az iráni rendszer választás előtt áll. Teherán vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja”

Az új szankciókat hideg fogadtatás érte. Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai fő képviselője, közös nyilatkozatot adott ki a német, brit és a francia külügyminiszterrel, melyben kiemelték, hogy továbbra is „hatékony pénzügyi csatornákat” fognak fenntartani, valamint nem hagyják leállni a földgáz és kőolajimportot a közel-keleti országból. Ennek céljából, a még 1996-ban elfogadott rendeletet frissítve, megtiltották az európai vállalkozások számára, hogy az amerikai szankciók miatt felszámolják üzleti kapcsolataikat Iránnal. Azok a vállalatok, amelyek nem tartják be az előírásokat, szankciókra is számíthatnak.

Trump a döntésével az uniós vállalatokat választásra kényszeríti az iráni és az amerikai piac között. A Mercedes-Benz már meg is szakította üzleti kapcsolatait a közel-keleti országgal, így azonban az EU-s rendelet alapján pénzbüntetést szabnak ki rájuk. Lényegében az európai vállalatok két tűz közé szorultak, dönteniük kell, megéri-e számukra az amerikai piac elvesztése, avagy sem.
A Mercedes esete jól tükrözi, hogy az Unió befolyása igen csekély. Peter Harwell, az Obama-adminisztráció egykori tagja szerint, Európa nem mer komoly döntéseket hozni, melynek hatására a legtöbb vállalat az Egyesült Államok oldalára fog állni. Ha ez bekövetkezik az az Unió számára nem csak gazdasági, hanem komoly presztízs veszteséget is jelentene, amelyen már így is komoly csorba esett egyes döntései vagy azok hiánya miatt.

A hágai Nemzetközi Bíróság is elítélte Trump intézkedését, döntésük alapján a szankciók nem érinthetnek humanitárius segélyezést vagy polgári repülésbiztonságot. A törvényszék ezért felszólította az Egyesült Államokat, hogy függessze fel az élelmiszerek, mezőgazdasági termékek, gyógyszerek és orvosi eszközök, valamint a polgári légi közlekedés biztonságát szavatolni hivatott felszerelések iráni exportját érintő büntetőintézkedéseket.

Az Európai Unió szintén heves fellépéssel reagált a szankciókra, hiszen az Iránból áramló olajexport korlátozása súlyosan érintheti az itteni olajárakat is. Bár mind az Európai Unió, mind a Nemzetközi Bíróság nemtetszését fejezte ki az Egyesült Államok döntése ellen, Trump politikáját ismerve nem valószínű, hogy meghátrálásra tudják kényszeríteni. Így könnyen elképzelhető, hogy az amerikai nyomás Iránra megmarad, hacsak nem fokozódik.

Vajon minket, Európát, hogyan fog ez érinteni? Irán rendelkezik a világ harmadik legnagyobb olajtartalékával Szaúd-Arábia és Kanada után, mindezen felül szénhidrogén készlete is igen szignifikáns. Mivel Európa nem, vagy csak csekély mennyiségben rendelkezik ilyen nyersanyagokkal, jelentős mennyiségű importra szorul, mely esetben két térség merül fel, Oroszország és a Közel-Kelet. Történelmi okokból adódóan, Európa a lehető legkisebb mértékben szándékozik függeni Oroszországtól, így a közel-keleti országok szerepe felértékelődik ebben a kontextusban.

Vajon az Uniónak sikerülhet meghátrálásra kényszerítenie az Egyesült Államokat vagy ezen a hatalmi felosztáson már képtelen változtatni? Vajon a nemzetközi jog elég ahhoz, hogy Trumpot meghátrálásra kényszerítsék az európai döntéshozók? Ez természetesen egyelőre a jövő zenéje, de annyi biztos, hogy az iráni konfliktus még közel sem ért véget és az amerikai retorikát ismerve csak növekedni fog. A jövőbeli uniós politikát azonban nagymértékben fogja meghatározni az elkövetkezendő Európai Parlamenti választás, így az ebből következő fejlemények hatással lehetnek erre a nemzetközi problémára is.