Krízis köztársaság

Merre tovább Republikánus Párt?

Legfrissebb lapszám
11. évfolyam, 2. szám
További lapszámok
Legfrissebb HÖK hírek

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás 2021. tavasz

Az ELTE TáTK HÖK Választási Bizottsága a TáTK kihirdeti a 2020/2021-es tanév tavaszi rendkívüli ...

Rendszeres Szociális Támogatás 2020/2021. tanév II. félév

Kedves Hallgatók!Ne felejtsétek el, hogy a rendszeres szociális támogatás 2020/2021 tanév II.

Könyvtárhasználat a korlátozás ideje alatt

Kedves Hallgatók!A 484/2020. (XI.10) Kormány rendelet alapján könyvtárunk 2020.11.11-től ...

Mondd el véleményed a távoktatással kapcsolatban!

Hallgatóink véleménye fontos számunkra. Segítségetekkel, most lehetőség nyílik arra, hogy az ...

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás 2020. ősz

ELTE TáTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlési Képviselőválasztás2020. őszAz ELTE TáTK HÖK Választási ...

További hírek
Legfrissebb fotóalbumok

Rendkívül küldöttgyűlési ülés 2019.05.16

Képek száma: 16

2019. május 16.

2019 ALAKULÓ ÉS ZÁRÓ KÜLDÖTTGYŰLÉS

Képek száma: 47

2019. április 25.

2019 TAVASZI VEZETŐKÉPZŐ

Képek száma: 11

2019. március 22.

További fotóalbumok
Külügy
Utoljára frissítve: 2021. február 04. 15:54, csütörtök
2021. január 27. 13:20, szerda

Donald Trump kezdetben egy viszonylag „sikeres” választási vereséget könyvelhetett el magának. A rekordszámú részvétel, valamint a rendkívül magas párton belüli támogatottság azt mutatta, hogy Trump személye továbbra is meghatározó tényező maradhat a Republikánus Párton belül. Mindez gyökeresen megváltozott január 6-án. A Capitolium ostroma során a republikánusok valószínűleg egy igen egyszerű kérdést ismételgettek magukban: "Mi lesz a pártommal?"

A Demokrata Párt évek óta rendelkezik – egymással komolyabb ideológiai konfliktusban lévő – kisebb-nagyobb csoportosulásokkal. Ezzel ellentétben a Republikánus Párt nem termelt ki óriási belső ellenzéket, legalábbis ideológiai szempontból semmiképpen sem.

Majd jött Donald Trump, aki 2016-ban pártpolitikán kívüli emberként robbant be a köztudatba és a Republikánus Pártba. Számos politikai elképzelése, mint a protekcionizmus vagy a háborúk befejezése, alapvetően szemben állt a Republikánus Párt szabad piac és markáns külpolitikai fellépés melletti elköteleződésével.

Trump elnökségével megszületett a klasszikus trumpiánus szavazó is, a piros MAGA („Make America Great Again”) sapkás aktivista, aki valósággal issza Trump szavait. De nem csak a pártba, hanem a politikába is új csapást hozott az USA volt elnöke. A Republikánus Párt egyre inkább tolódott a Trump vezette irányba, még régi kritikusai és ellenfelei, mint például Ted Cruz vagy Lindsey Graham is szoros szövetségesei lettek a volt elnöknek, sőt többször ki is álltak a vitatott döntései mellett.

Forrás: Honos Bálint, TátKontúr

A republikánusok közötti komoly ellentétek a 2020-as elnökválasztás eredményének megkérdőjelezése kapcsán jöttek elő. A feszültség akkor hágott tetőfokára, amikor január 6-án eljött az idő, hogy a Kongresszus közös ülésen hitelesítse az elektorok szavazatait. Ekkor megtörtént az addig elképzelhetetlen, ugyanis Trump hívei erőszakkal betörtek Capitoliumba, amire a 19. századóta nem volt példa. Az aktivisták megrongálták az épületet, menekülésre késztették a honatyákat, sőt 5 ember életét is vesztette az összetűzés során.

Az esemény következtében Trump ellen újabb impeachment-eljárás indult. Az előzővel ellentétben, most 10 republikánus képviselő is a volt elnök elítélése mellett szavazott. Köztük volt olyan magas rangú párttag is, mint mondjuk Liz Cheney (a volt alelnök lánya). Azonban februárban, az 50 demokrata voks mellett összesen 17 republikánus szavazatra lesz szükség Trump elítéléséhez. Ennek sikeressége viszont kérdéses. Még a növekvő elidegenedés ellenére sem biztos, hogy meglesz a kívánt mennyiségű republikánus szavazat.

A Republikánus Párt tagjai egy nagyon nehezen feloldható dilemmával küzdenek. Egyfelől a Kongresszusban történtek után rendkívül népszerűtlenné vált a Trump körül kialakult extrém személyi kultusz, valamint maga a volt elnök személye. Ugyanakkor Trump komoly jelenléttel és követőkkel rendelkezik egyes pártszervezetben, így egy erősebb fellépés a volt elnökkel szemben akár el is idegenítheti a Trump-szavazókat a Republikánus Párttól.

A feszültséget jól példázza az is, hogy Arizona államban a republikánus vezetés például nem engedte az állam volt szenátorának özvegyét (Cindy McCain) felszólalni. A legmagasabb rangú republikánus szenátor pedig, aki a egyébként a végletekig támogatta volna Trump elnököt, a januári események hatására elpártolt Trump mellől, sőt el is ítélheti a volt elnököt.

A februári tárgyalás tehát nagyon fontos üzenettel bírhat. A döntés, ami a republikánusok előtt áll, nem egy szimpla kiállás lesz Trump személye mellett vagy épp ellene. A szenátoroknak arról kell dönteniük, hogy a volt elnök jövőbeli fellépése pozitív vagy negatív hatással lesz-e a Republikánus Párt társadalmi megítélésére, valamint pártjuk sikeres belső működésére.

A dilemma tehát kellően összetett ahhoz, hogy tippelni is lehessen a republikánusok jövőjéről. Mindenesetre február 8-án minden szem a Szenátusra, de azon belül is a republikánus szenátorokra fog szegeződni, mivel az ő döntésük nemcsak az országuk, hanem a pártjuk szempontjából is történelmi jelentőségű lesz.